Kunczi bácsi a geofizikai vértisztító vakcina feltalálója

Kunczi József csodaszer-feltalálót az 1930-as években számos alkalommal törvényszék elé állították, főként egészségrontás és csalás, valamint kuruzslás bűntettével vádolták. Kunczi bácsi – ahogy a korabeli sajtó emlegette – geofizikai-vakcináját vegyészek is vizsgálták, s megállapították, hogy nem más, mint közönséges sósav. 1937-ben a szegedi törvényszék előtt a gyógyító tagadta, hogy közönséges sósav az alkotóeleme a segítő injekciónak, szerinte katalizált sósav található benne, ami azonban gyógyító erejű. Szép számmal akadtak követői, akik hirdették a mester találmányát. 1937-ben egy mezőberényi szabómester Sarkadkeresztúron árusította a Kunczi-féle vakcinát, s be is oltotta vele a betegeket. A berényi szabót közegészség elleni vétség, három rendbeli súlyos testi sértés, valamint testi épség elleni kihágás miatt hét hónapra ítélték. A feltalálóra ekkor egy hónapi fogházat és 100 pengőnyi pénzbüntetést szabtak ki. A szegedi ítélőtábla ekkor még nem hozott döntést, a sósav-készítmény újravizsgálatát rendelte el, s az esetet a gyulai törvényszékre bízta. Egy évvel korábban az Orosházára kiszálló gyulai bíróság tárgyalta a 72 éves Kunczi József ügyét, az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége, valamint 12 rendbeli egészségügyi kihágás miatt emelt vádat ellene. Egy fiatal csorvási leánynak, aki kapott az úgynevezett vértisztító élet-elixírből, 20 napon túl gyógyuló sérülései lettek. Ekkor 12 csorvási páciens kapott még a vakcinából, s állítólag a legtöbben meg is gyógyultak. A tárgyaláson közel száz orosházi felgyógyult beteg jelent meg, akik szerint az egészségüket Kunczi bácsi csodaszerének köszönhetik. Orosházán 1936 nyarán egy asszony halálesete miatt indult nyomozás, megállapították, hogy Blaskónét szívbaj ölte meg, azonban a combján hét-nyolc kétes oltás, illetve karcolás helyét találták, s ismét a budapesti illetőségű Kunczi „doktor” került gyanúba.

 

 

A későbbi vizsgálatok kizárták, hogy az orosházi asszony halála és a csodaszer beinjekciózása között összefüggés lenne, azonban az engedély nélküli gyógyszerárusítás, valamint közegészségügyi vétség miatt mégis pénzbüntetésre ítélték a „gyógyítót.” Egy csorvási fűszerkereskedőt is perbe fogtak, mert ő a községi orvosnak kijelentette, hogy a tífusz elleni védőoltást nem hajlandó felvenni, ugyanis neki Kunczi-oltása van. A pesti „vegyészmérnök” a boltosnak 52 napos injekciókúrát írt elő gyomorsüllyedés ellen. A kereskedő azt az utasítást kapta a „csodadoktortól”, hogy a kúra alatt más gyógyszert, vagy vakcinát alkalmazni nem szabad. Az esetet a csorvási orvos jelentette a főszolgabírónak. Kunczi bácsi azt tanácsolta a csorvási fűszerkereskedőnek, hogy ne szegüljön szembe a közegészségügyi előírásokkal, a tífusz-védőoltást adassa be magának. A „feltaláló” és követői elárasztották Orosházát és környékét a csoda-vakcinával, így Kunczi József különböző hatóságokkal találta szembe magát, kisebb-nagyobb megszakításokkal állandó vádlottja lett a gyulai és az orosházi bíróságoknak.

 

 

A csodadoktornak a nagyszámú peres ügyei igen magas ügyvédi költséggel jártak, azonban Kunczi bácsi erről elfeledkezett. Az ügyvédjének nem volt hajlandó kiegyenlíteni a számlát, s azzal próbálta megúszni a kifizetést, hogy beszámíthatatlannak nyilvánította magát. 1934-ben a büntetőtörvényszék Fonyódy-tanácsa már 104 rendbeli folytatólagosan elkövetett gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádolta meg a Kossuth-szakállas kuruzslót. Kunczi a hozzáforduló betegeket saját készítésű csodaszerével injekciózta be, s ezzel a gyógyulni vágyókon komoly sebeket ejtett. A szegénységben, nyomorban élőkön kívánt elixírével segíteni a „feltaláló,” olcsón, néhány fillérért árulta a készítményeit. Betegei azonban ekkor is kiálltak mellette, a csodaszer gyógyító erejét bizonygatták. Viszont Szegeden két asszony feljelentette a „doktort”, ők súlyos meglévő reumatikus tüneteik mellé még vérmérgezést is szereztek a készítménytől. A gyógyító eljárás abból állt, hogy hetenként háromszor egy varrótűvel mély szúrást kellett eszközölni a beteg testrészen, s a gyengén vérző sebet a csodaszerrel bekenni. Szinte folyamatosan a vádlottak padján ült az ősz hajú, bár remek kondíciójú Kunczi bácsi. Mikor újra eljárás indult ellene, a geofizikai csodaszer feltalálója most már végérvényesen bevonult a lipótmezei elmegyógyintézetbe – írta a Délmagyarország 1939 nyarán.

 

 

Korábban a ferencvárosi csodadoktor valóságos nagyüzemmé fejlesztette műhelyét. Saját kiadványaiban, prospektusaiban magyarázta a szérum használatát.

 

Csak egyféle betegség van – mondotta –, még pedig a vér megbetegedése... A vért kell meggyógyítani tehát és ezzel regenerálni a szervezetet. A vérben ugyanis elhasznált anyagok gyűlnek össze és ezeket el kell távolítani... Az emberi szervezetnek is szüksége van regenerálódásra, éppúgy, mint a tárgyaknak is. Ez az én módszerem és hogy ez helyes, azt legjobban a magam esete bizonyítja. 73 esztendős vagyok, de makkegészséges, kiállok a 30 évesekkel!” – tette közre Kunczi József gondolatait a Délmagyarország 1936-ban.

 

Kunczi József még a kiegyezés előtti Magyarországon született, négy elemit és három polgárit végzett. Idős korában ősz bajuszú és Kossuth-szakállú, kopasz, emellett jókarban lévő, szuggesztív ember volt. A csodadoktornak hányatott gyermekkora lehetett, édesapja, Arnold, volt órás, kaptafakészítő, házmester, s számos alkalommal az igazságszolgáltatással is meggyűlt a baja. A Kunczi família emiatt sokat költözött, majd egyik alkalommal Kunczi Arnoldot 1878-ban 14 napi börtönbüntetésre ítélték, aki családját cserbenhagyta, s a fővárosból is megszökött. Tudomásunk szerint egyetlen fia, József nagy fantáziával megáldott gyermek lehetett, emellé még óriási kreativitás is társult. Huszonévesen már önálló fűszerüzlete volt a Ferenc körúton, később ezt a kereskedést elárverezték. A geofizikai vértisztító szérumát már az 1900-as évek elején forgalmazni kezdte. Saját bevallása szerint próbálta szabadalmaztatni, ámde nem sikerült. A találékony Kunczi azonban ifjú korában kereskedőként számos más terméket hivatalosan is levédetett. 1901-ben szállítható kirakatot, 1904-ben belülről irányítható árusító kocsit, valamint csillogó karácsonyfadíszeket, később szivarka tokot, majd önműködő gramofonnal egyesített árusító járművet vagy bódét, 1910-ben pedig gyufásdobozon végzett újításait fogadta el a szabadalmi hivatal. Kunczi József 1900–1910 között gyufagyárat üzemeltett, innovatív terméke a Szél Gyújtó lehetővé tette, hogy a dohányosok még viharban is rá tudjanak gyújtani. A vállalkozó szellemű kereskedő s áruügynök a Ferencvárosban az 1920-as években cukorkaforgalmazással és cukorkakészítéssel foglalkozott, előtte a csokoládéiparban is kipróbálhatta magát. Kunczit 1923-ban a polgármester népjóléti megbízottá nevezte ki. Az 1930-as években Kunczi József a fajhigiénia terén is kutakodott, a témában egy 23 oldalas értekezése is megjelent. Erre az időszakra tehető az idős kuruzsló legaktívabb gyógyító időszaka, ezekben az években az országot járta, s jellemzően a kisebb településeken számos páciense akadt. Igaz, ekkor volt a vérkeringést tisztító szer feltalálója ellen a legtöbb feljelentés, bírósági tárgyalás, s született javarészt elmarasztaló ítélet. Kunczi Józsefről 1940-ig találunk adatokat, az újságok rengeteget cikkeztek róla az ezt megelőző években, évtizedekben, azonban 1940-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe került – nem első ízben – , ekkor szem elől veszítette a korabeli sajtó, talán más fontosabb dolgok kerültek előtérbe; a háború, gazdasági nehézségek, családi tragédiák háttérbe szorították a szuggesztív hatású, mindig elegáns csodadoktor tevékenységét.

 

 

A föltalálónak, mint bevallotta a nyomtatott prospektusában, onnan jött az ötlete a szérumához, hogy …gyakran látott nagy hangon mulatozó embereket kezükben boroskancsóval, ajkukon a Sose halunk meg közkeletű kiáltással, s az ilyen fenelegények másnap panaszkodó emberkékké zsugorodva az Isten nevében könyörögtek egy kis savanyú uborkáért. Ebből indult ki Kunczi József, s rövidesen megállapította, hogy az élet nem más, mint az emberi nedveknek és a vérsavaknak örök egyensúlyos mozgása. Azok, akik eddig e téren próbálkoztak, – mondja Kunczi József — sötétben tapogatóztak. …Mi a betegség? — Felelet: Vérsavhiány. – Mi az egészség? Felelet: Vérsav teljesség! – hirdette egyszerűnek tűnő téziseit Kunczi bácsi. Ezek után országszerte sereglettek hozzá az elkeseredett szegényebb népréteghez tartozó gyógyulni kívánók…

 

Felhasznált források, irodalom:

MNL BéML IV. B. 413. 2189/1937. (Gyomai Járás Főszolgabírájának iratai)
Ellenőr, 1878. 12.31.
Pesti Napló, 1889. 12.17.
Szabadalmi Leírás, 21938/1901., 30546/1904., 31510/1904., 41304/1908., 47513/1909., 50516/1910
Fővárosi Közlöny, 1923. 10. 2.
Nemzeti Újság, 1932. 08.14.
Magyarság, 1932. 10.5.
Miskolczi Estilap – Reggeli Hírlap, 1933., 09.14.
Napi Hírek, 1934. 06.21.
Napi Hírek, 1938. 02.8.
Magyar Országos Tudósító, 1934. 06.21.
Magyarország, 1934. 06.22.
Békés Megyei Közlöny, 1938. 05.13.
Békés, 1936. 01.8.
Békés, 1936. 02. 28.
Békés, 1936. 04.15.
Békés, 1936. 10.3.
Békés, 1937. 06.6.
Békés, 1937. 11.6.
Pesti Napló, 1939. 08.20.
Békés Megyei Hírlap, 1939. 11.19.
Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019) Kihúzzuk a gyufát!