Könyv a könyvről
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Megyei Levéltárából
2021.12.01.
1912-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Kner Izidor által alapított, máig működő Kner Nyomda. Mi mással is ünnepelték volna fennállásukat, ha nem egy impozáns kötettel, amely, bár kissé megkésve, de nemzetközi tendenciákhoz is illeszkedett.
A 19. század második felében az angolszász világban indult el John Ruskin írásai nyomán az Arts and Crafts Movement, vagyis a Művészetek és Kézművesség Mozgalom, amely a képzőművészet és dekoratív művészetek „lelkét” igyekezett visszaadni, a gépesítéssel szemben a kézimunkát helyezték előtérbe. A mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt William Morris, aki többedmagával megalapított nyomdájában, a Kelmscott Press-ben szép kivitelű, gondos munkával készített könyveket. Egyik legszebb példája ennek a sokszor csak Kelmscott Chaucer néven emlegetett Geoffrey Chaucer munkáit tartalmazó kiadás.
Kner Imre, Izidor legidősebb fia, 1907-től a nyomda műszaki vezetője, már az első években kereste azt az utat, amellyel egyedi arculatot adhat a nyomdának. Az 1900-as évek eleji lipcsei tanulmányai után, a szecessziós művészet hangulatiságával hazatérve fogott hozzá munkájához. Ennek fényében nem meglepő, hogy a jubileumi kiadvány ugyanabból a gyökérből táplálkozik, amelyből Morissék kezdeményezése is.
A szecessziós áthallásokkal tarkított, de alapvetően a reneszánsz kódexek világát idéző oldalpárok díszítéseit, valamint a szecessziós címlapot a bécsi születésű festő és grafikus, Geiger Richard tervezte. Geiger több éve dolgozott a nyomdának, impozáns meghívóival már 1910 előtt jelen volt a Röpke Lapok oldalain, de tervezett naptárakat, ex librist, nyomdajelvényeket, valamint reklámbélyegeket is. Az ő általa készített Kner Izidor ábrázolással jelent meg később, 1914-ben Kner Izidor agyafúrt alakjai, Kosztolányi Dezső Tinta című munkájához pedig a Könyv a könyvről díszeit használták fel ismét.
Az impozáns iniciálékkal a szöveg kenyérbetűjéhez igazodtak. Hosszas keresgélés után 1910-ben megvásárolták az A. Numrich & Co. német betűöntöde által Leipziger Universitaets-Antiqua néven forgalomba hozott betűt, amit később Kner Imre is csak „Univ”-ként emlegetett. Az első könyv, amit a nyomda ebből szedett, maga a Könyv a könyvről volt.
„Az iniciálék rajzait fototypiában reprodukáltuk és azokról betűmagasságra felöntött, szisztematikus méretű galvanókat rendeltünk a Numrich cégnél. Az öntődének ezek annyira megtetszettek, hogy a galvanók díjtalan szállítása ellenében megszerezte az iniciálék forgalomba-hozatalának jogát és felvette azokat mintakönyveibe is.” (Kner Imre: A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története, 10. p.)
A 80 oldalas kiadvány több célt szolgált. Elsődleges célja a jubileum megünneplése volt, azonban írója később kibontakozó üzleti érzéke is megnyilvánul benne. A 12 fejezet végigvezeti az olvasót az írás, a nyomdászat történetén, saját jelenére reflektálva. Kihangsúlyozza, hogy a könyvkészítés, a könyvnyomtatás kultúrmunka, az kultúrtörténet elhanyagolhatatlan része. Mindebbe a kultúrmunkába helyezi bele magát a Kner Nyomdát is, amely a megrendelők igényeit kiszolgálva törekszik az ízlés apránkénti formálására. A szöveget olvasva tehát világossá válik, hogy a könyv egy szép kivitelű katalógus is egyben, célja pedig a nyomda munkájának népszerűsítése. A leírtak mellett ezt példázzák a beragasztott műmellékletek, amelyek mindegyike egy, a Kner Nyomda által alkalmazott nyomdai eljárást mutat be. Ezt a részt is olyannyira komolyan vette Kner Imre, hogy például az olajfestmény reprodukció esetében a melléklet papírját is vászonpréssel készítették elő, hogy minél élethűbben visszaadja az olajfestmény textúráját.
Az elkészült 10 000 példányból szép számmal küldtek szét ajándék gyanánt üzlettársaiknak, barátaiknak, vagy épp megrendelőik körébe csábítani kívánt intézményeknek. A visszaérkező köszönőlevelek írói között olyan nevekkel találkozunk, mint dr. Zöldy János, Békésvármegye tisztifőorvosa, Alpár Ignác építész, Ranschburg Viktor, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. igazgatója, dr. Beregi Sándor, az Aradi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese, Ballagi Aladár történész, egyetemi tanár, az Irodalomtörténeti Közlemények egykori szerkesztője, Weisz Hugó fotóművész (aki később Mai Manó utódaként tovább működtette műtermét). Az A. Numrich & Co. is külön méltató levéllel üdvözölte a kiadványt. De akadt olyan is, mint a szekszárdi Molnár-féle Nyomdai Műintézetből Kaufmann Mátyás, aki tisztelettel kért egy példányt a kiadványból.
Kner Imre 1923. november 25-én Bíró Miklósnak írt levelében arról számol be, hogy a könyv híre és egy példánya eljutott Svédországba, Hollandiába is, ahol két oldalt közöltek is belőle, de még a Jávai Holland Államnyomda is kért belőle.
Ezzel a kiadvánnyal lassan egy új korszak is nyílt a Kner Nyomda életében. A háború bár lassította, de nem törte meg teljesen azt a kísérletező kedvet, amelyet majd a Kozma-korszak kötetei képviselnek.
Levéltári források:
Könyvtári állomány: MNL BéML 2070 Kner Imre: Könyv a könyvről. Gyoma, 1912.
MNL BéML XI. 9. c. 69. tétel. A Kner Nyomda (Gyoma) iratai. Köszönőlevelek a Könyv a könyvről című kiadvány megküldéséért
MNL BéML XI. 9. d. 16. tétel. A Kner Nyomda (Gyoma) iratai. Kner Imre levele Bíró Miklósnak, 1923. november 25.
Felhasznált irodalom:
The Arts & Crafts Movement (https://www.theartstory.org/movement/arts-and-crafts/history-and-concepts/)
The Kelmscott Chaucer (https://www.bl.uk/collection-items/the-kelmscott-chaucer)
Kner Imre: Könyv a könyvről. Gyoma, 1912.
Kner Imre: A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története. Gyoma, 1941. (elektronikus verzió: https://mek.oszk.hu/13700/13700/13700.htm)
Füzesné Hudák Julianna (szerk.): Egy nyomdaműhely titkaiból. 125 éves a Gyomai Kner Nyomda. Kiállítás az OSZK-ban. Gyoma, 2007.
Összeállította: Czégé Petra Gabriella
Új hozzászólás