Jelenlegi hely

GYAC 110

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából

2023.04.17.

Az idén lesz 110 éve, hogy megalakult a megye egyik neves sportegyesülete a Gyulai Atlétikai Club (GYAC). A 19. század utolsó harmadában számos sportklub jött létre Békés vármegyében. A társadalmi viszonyok változásának, a polgárosodás egyik jellemzője volt a testedzés, mint a szabadidő eltöltésének egyik formája. A sportot ebben az időben már önmagáért űzték és nem mint a katonai nevelés részeként tekintettek rá.

A vármegye első sportegyesülete Gyulán jött létre 1869-ben a Békés-Gyulai Torna és Tűzoltó Egyesület (BGYTTE). Ez azonban néhány év működés után 1874-ben megszűnt. Az 1880-as években a vármegye más településein is alakultak hasonlók, de ezek rövid ideig tartó működés után feloszlottak.

Az újabb alapítások egy új sportág, a labdarúgás elterjedésének köszönhetőek a 20. század elején. A megye sportélete könnyen átlépte a még meg sem gyökeredző gentlemansport és a tornamozgalom kereteit, az 1910-es években kialakult „futball-láz” hatására számos új sportegyesület jött létre. Békéscsabán 1912-ben mindjárt három is alakult: a Csabai Atlétikai Klub (CSAK), az Előre Munkás Testedző Egyesület és a Kereskedelmi Alkalmazottak Football Egyesülete. Ugyancsak 1912-ben jött létre az Orosházi Testgyakorlók Köre, a Mezőberényi Atlétikai Club, valamint a vállalati klubok egyik előfutára a Gyomai Kner SC is. Az első megyebajnokságot, a Békés vármegye és környéke football csapatainak Ezüst-Serleg Bajnokságát már hét csapat részvételével rendezték meg 1912 őszén.

MNL BéML MNL BéVL V. 181. A sporttelepi tekepálya kibővítési terve

1913-ban Gyulán is megfogalmazódott az igény sportegyesület alapítására. Fábián Gábor, a GYAC krónikása szerint az 1912-es stockholmi olimpián elért nagy magyar vívósikerek mozdították meg a város sportolni vágyó ifjúságát, akik megalakították a Vívóakadémia nagypáholyát, amely a későbbi GYAC alapja lett. A sportegyesület létrejöttének másik előzményét az 1913 szeptemberében a gyalogezred keretében megrendezett századok közötti labdarúgómérkőzések adták. Ezek a meccsek nagy sikert arattak a civil lakosság körében is.

MNL BéML MNL BéVL V. 181. A Sporttelepen létesítendő szolgálati lakás terve

1913. október 12-én jelent meg a Békésben Prattinger Ferenc Alakítsunk sportgyesületet című felhívása. Prattinger abbéli reményét fejezi ki, hogy odáig fejlődik majd a gyulai sportélet, ahol tart minden nagyobb vidéki város, s ha már ennyit merünk remélni, remélhetjük azt is, hogy majd örömmel tapasztaljuk: nem olyan lekicsinylendő szórakozás a sport űzése és az ebben való gyönyörködés, így talán még remélhetjük, hogy valamikor egybeolvad a „Gyulai Atlétikai Klub” sporttelepén városunk egész közönsége.

MNL BéML MNL BéVL V. 181. A sportpálya helyszínrajza

A felhívás nyomán 1913. november 1-jén tartották meg az alakuló közgyűlést a városháza nagytermében. Elnökké dr. Lovich Ödön polgármestert választották, az alelnöki tisztséget pedig Prattinger Ferenc töltötte be. Vezetőnek eredetileg Ambrus Sándor alispánt szerették volna megnyerni, de ő nem vállalta, azzal a magyarázattal, hogy ő sportnak csak a vadászatot és a futtatást ismeri. Az alakuló közgyűlésen elfogadták az alapszabályokat. A jelvényüket Kukla István tervezte: kerek korong fehér alapszínnel, benne fekete diszkoszvető, körülötte az egyesület neve, alul az alakulási évszám, fölötte a GYAC felirat. A GYAC alapszabályát 1914. március 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter.

ElőzőKövetkező

MNL BéML MNL BéVL X. 206. A GYAC alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvéből, 1913. november 1.

Az új sportklub első megmozdulása az 1914 januárjában megrendezett vívóakadémia és az azt követő bál volt. Az egyesület futballcsapata is megalakult, az első mérkőzésüket a 2. Honvéd Gyalogezred csapatával vívták a galbácskerti gyakorlótéren. A meccset a gyalogezred csapata nyerte 4:3 arányban.

MNL BéML MNL BéVL V. 181. A sportpályán épülő fürdő alaprajza

1914 május végén a város átengedte a klub részére a Lóvásártér korlátokkal bekerített részét sportpályának. A CSAK, az Előre, a Kner, a Sarkad és Nagyváradi Törekvés elleni mérkőzéseket már ezen a pályán bonyolították le. Ennek ellenére a pályagondok csak 1924-ben oldódtak meg, amikor a klub és a város megkötötték a szerződést, a mai is sporttelepnek használt terület átengedésére. 1925-ben a GYAC a másik gyulai sportegyesülettel, a Gyulai Testedző Egyesülettel (GYTE) közösen felépítette a sporttelep tribünjét, amelynek avatására 1925. szeptember 20-án került sor, egy mintegy ezer néző jelenlétében lezajlott atlétikai verseny keretében.

MNL BéML MNL BéVL X. 206. A Lóvásártér egy részének átengedése a Gyulai Atlétikai Club Sportegyesület (GYAC) részére

A GYAC a következő évtizedekben folyamatosan működött. 1948-ban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, a jubileumról májusban egy GYAC–Ferencváros labdarúgómérkőzéssel emlékeztek meg, amit az FTC nyert meg nagy gólkülönbséggel.

MNL BéML MNL BéVL V. 181. A GYAC pecsétje

1948-ban a kommunista párt akaratának megfelelően átszervezték a sportirányítást, erőltetett fúziókkal megszűntették a polgári sportegyesületeket. Bár a GYAC közgyűlése 1948 júliusában nem támogatta a fúziót a GYTE-vel, az egyesület megszűnt. A 1948 őszén kezdődő bajnokságban a GYAC és a GYTE játékosokból álló csapat indult el, már Gyulai SE néven.