Jelenlegi hely
50 éves a Belső-Törökzugi lakótelep
Törökzug a középkori Gyula egyik városrésze volt, a helység északnyugati részén helyezkedett el. Kóhn Dávid leírása szerint nevét a Gyulán és Ajtóson élt Ajtósi Török családról kapta. Itt épült a 15. század első felében a kéttornyú ferences templom és kolostor, melynek romjait az 1930-as években Implom József hozta felszínre az Epreskert utcában, valamint a középkori plébániatemplom is itt helyezkedett el, melynek alapjait éppen a törökzugi lakótelep építésekor 1971-ben tárták fel. Később a 19–20. században a németvárosi polgárok szőlőiket és gyümölcsöseiket ide telepítették.
Törökzugot érintő rendezési tervek az 1950-es évek végétől kezdve készültek. 1959-ben a VÁTERV által készített tervben a területre még családi házakat terveztek, a többemeletes házak építésének elterjedésével a Szegedi Tervező Vállalat által 1965-ben készített tanulmányban már a többlakásos lakóépületek felhúzása szerepel. Az ezen alapuló részletes rendezési tervet a városi tanács végrehajtó bizottsága 1967. október 13-i ülésén fogadták el.
A vb 1970. április 14-i ülésén rendelték el a Törökzug feltárását, előközművesítését, valamint többszintes beépítésre való alkalmassá tételét. A IV. ötéves terv keretében ugyanis 600–700 OTP társasházi lakás kialakítását tervezték, ezeknek belterületen csak szanálással lehetett volna helyet biztosítani. A kártérítés viszont túlságosan nagy anyagi terhet rótt volna a városra. A következő vb ülésen ismertették az OTP Békés Megyei Fiókjával kötött megállapodást, melyben a pénzintézet vállalta, hogy az ötéves terv időszakában 500 lakást megépít a Törökzugban.
Még 1970-ben elkezdődött a szőlők és a gyümölcsöskertek kisajátítása és a telektulajdonosok kártalanítása.
Az 1970. november 19-i helyszíni szemle jegyzőkönyvében megállapították, hogy az anyagszállítási útvonalat a Kőműves utca felől biztosítják, így a Nürnbergi utca közmű- és útépítési munkái a magasépítési munkáktól függetlenül elvégezhetők.
1971-ben a lakótelep építési munkáinak előkészítésekor embercsontokat és falmaradványokat hoztak felszínre a munkagépek. Még ebben az évben elvégezték az első régészeti feltárást, amelynek során egy nagyméretű középkori templom alapjaira bukkantak. A leletmentés után a falmaradványokat visszatemették, a területet elkerítették, az építkezést áttervezték. A következő régészeti ásatást 1978-ban Jankovich B. Dénes vezette, aki egy országos viszonylatban is nagyméretűnek számító háromhajós, gótikus templomot dokumentált. A feltárás után a templom területét visszatemették, a felszínen betonból készült burkolóval jelezték a templom alapfalainak a helyét.
A lakótelep építésekor előkerült 1978-ban feltárt középkori templom alaprajza
1973 augusztusára készült el az első társasház, a IX. számú épület (a mai 28. és 29. számú tömb), melyet az első 28 lakástulajdonos augusztus 17-én ünnepélyes keretek között birtokba is vett. A Belső-Törökzugi lakótelep építése az 1980-as évek elején fejeződött be. Érdekesség, hogy a levéltári iratok tanúsága szerint 1970-ben, még az építkezés megkezdése előtt, felmerült a Kohán György lakótelep elnevezés, valamint javasolták a kiosztott telkek végén nyitott új utcát Kállai Éva utcának elnevezni. Kállai Éva az MDP Budapesti Pártbizottság munkatársa volt, 1956-ban a Köztársaság téri pártház ostromakor szerzett sérülése következtében halt meg. Végül azonban egyik javaslat sem valósult meg.
1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megszületett Budapest, amely 1973-ban ünnepelte százéves évfordulóját. 1972 szeptemberében Szerdahelyi István gyulai múzeumigazgató javasolta a városi tanácsnak, hogy a jubileum alkalmából nevezzenek el utcát, teret, vagy parkot Gyulán a fővárosról. Felvetette azt is, hogy az épülő lakótelep utcája viselhetné Budapest nevét. 1972. október 31-én határozta el a vb, hogy városunk üdvözli a 100 éves jubileumát ünneplő fővárost, és a Törökzugban kialakuló új lakótelepen utcát neveznek el róla. 1973 decemberében számolt be a Gyulai Hírlap arról, hogy az új lakótelep első útja a Budapest körút nevet kapja. Az emléktáblát 1973. december 7-én ünnepélyes keretek között leplezték le a fővárosi tanács vezetőinek jelenlétében.
1154 lakásával a város legnagyobb lakótelepe a Belső-Törökzugi lakótelep elnevezést kapta, megkülönböztetve az Észak-Törökzugi lakóteleptől, amely 1985-re épült fel.
Szerző: Sáfár Gyula
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges