A tavalyi, 2013. november 15-én megrendezett Levéltári Éjszakán a lovak köré felépített gazdag program egyik eleme volt az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének negyedik emeletén berendezett heraldikai kamarakiállítás.
Egy fiatal lány naplója kiapadhatatlan tárháza az érdekességeknek. Különösen igaz ez akkor, ha ez a leányzó a reformkor éveiben élt és szinte hetente járt bálozni.
2014-ben programsorozat állít emléket a 200 éve született építész, Ybl Miklós munkásságának. Ehhez kapcsolódva mutatjuk be a magyar ideiglenes képviselőház 1865-ben készült terveit.
A farsang időszaka vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A 18. század végén is a mulatság, a vigasság, a szórakozás időszaka volt. Az álarcosbálok rendezését azonban uralkodói engedélyhez kötötték.
1784-ben II. József rendeletének megfelelően egyes kormányszékeket Pozsonyból Budára helyeztek. A hivatalok, hivatalnokok számára a Várban és az azt övező külvárosokban jelöltek ki épületeket, telkeket.
Ezúttal a 19. század elejének híres betyárjára, Zöld Marcira vonatkozó iratok közt válogattunk. A főként Heves megyében tevékenykedő, életét bitófán végző rabló nevét napjainkban is szólás őrzi.
1935. január 16-án a Belügyminisztérium a vallás- és közoktatásügyi valamint a külügyminiszter állásfoglalását kérte a hontalan Nobel-díjas író, Thomas Mann magyarországi utazásával kapcsolatban.
50 éve határoztak a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontásáról. 1964 óta sokan, sokféleképpen magyarázták, vajon miért és miért akkor kellett lebontani a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét?
2013. november 5-én a közigazgatás-történeti műhelykonferencia mellett az érdeklődők megtekinthetik azt a kamarakiállítást is, amely 18. században kiadott sematizmusokat, tiszticímtárakat mutat be.
Nem csak a könyveknek, sokszor egy-egy iratnak, oklevélnek is kalandos a sorsa. Egy elveszettként számon tartott kiváltságlevelet mutatunk be a keszthelyi Balatoni Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményéből.
A források egybehangzó tanúsága szerint Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án végezték a budai várban, a Szent György téren. A hóhérnak csak negyedszerre sikerült elválasztania a fejét a testétől.
A honvédsereg, a tavaszi hadjáratot lezárva, 1849. május 21-én bevette Budát. „Reggel 5 órakor három zászlónk a Várpalota új épülete mellett lobog. A lajtorjákon honvédeink mint zergék szökdösnek a várba.”
A Magyar Általános Hitelbankot 1867-ben alapították. A 20. század elejére szűkké vált épületeikből 1913-ban egy 1909-től épített újba költöztek, abba a palotába, amelyben ma a Pénzügyminisztérium található.
A Magyar Királyságban a 19. században jelent meg az egyházi, majd állami tanítóképzés. Az 1840-es években már egyre szervezettebb, intézményesített formában tanulhattak a leendő oktatók.
Ezekkel kívánunk minden kedves olvasónknak, Facebook-követőnknek, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára látogatóinak, eddigi és leendő kutatóinknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt.
Az 1849. október 20-i császári pátens írta elő az állandó kataszter létesítését Magyarországon. A kataszteri felmérések ingatlan-nyilvántartáshoz, adózáshoz kapcsolódóan készültek és készülnek napjainkban is.
Az ezúttal közölt iratok érdekessége nem a tartalmukban, hanem a hordozóanyagukban rejlik. Karácsony alkalmából Szűz Máriát ábrázoló 17. századi vízjeleket teszünk közzé.
Gárdonyi Gézának az Egri csillagok után talán legismertebb történelmi regénye az Isten rabjai, amely IV. Béla lányának, Árpád-házi Szent Margitnak az életét dolgozza fel. Ezúttal a történeti háttér hitelességét mutatjuk be.
A Nagy Könyv végeredménye bebizonyította, hogy Gárdonyi Géza híres regénye nem elavult történet. Mi is áll a regény hátterében, léteznek azok a források, amelyeket állítólag Gárdonyi is látott?
Horthy Miklós szavaival élve: "A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását..."
Az 1881-ben megalapított Magyar Vöröskereszt idén ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját. A szervezet történetének kiemelkedő fejezete volt az 1956-os forradalmi időszak.
Ady Endre 1912. március 5-én kezdeményezte a Martinovics Páholyba való felvételét. A kapott szívélyes ajánlásoknak köszönhetően fel is vették, de a páholy mindennapi életében nem vett részt.
A Feministák Egyesületének irattára és könyvtára levéltárunk őrizetében van. Könyveik, folyóirataik között megtalálható a Frauenkleidung und Frauenkultur c. Kölnben kiadott női divatlap 1913–1914-ben megjelent néhány száma.