Magyar Nemzeti Levéltár

Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Levéltára

IV. 803

Borsod Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai

1871 – 1923

2,60 ifm, 4,50 ifm

A Törvényhatósági Bizottság az 1870. évi 42. tc. alapján 1872. január 01-tól kezdte meg működését. A vármegyei bizottmányok – a jogelődök – az 1871. év folyamán végezték el a szervezési munkát. A szervezésre vonatkozó iratokat ld. IV. 754/b. 1508/1871. számú különcsomó. A Törvényhatósági Bizottság alakuló ülését 1871. december 14-én tartotta.

A Törvényhatósági Bizottság felerészben választott tagokból, felerészben a legtöbb adót fizető ún. virilisekből állt. A Bizottság a főispán elnökletével tartott közgyűléseken hozta határozatait. A közigazgatási tisztviselők egy részét a közgyűlés választotta, másik részét a főispán nevezte ki. A közgyűlés hatáskörét az 1870. 42. tc. 43. §-a részleteiben határozta meg, üléseinek rendjéről szabályrendelet intézkedett. A Törvényhatósági Bizottság működésében változást jelentett az 1886. évi 21. tc., amely szűkítette a bizottság hatáskörét a főispán javára és az 1891. évi 33. tc. amely a közigazgatást állami feladatnak nyilvánította., melyet kinevezett tisztviselők végeznek. Ez lényegében tovább csökkentette a közgyűlésen tárgyalt ügyek körét.

Ugyancsak lényeges tartalmi változást jelentett, hogy 1908-tól Miskolc város önálló törvényhatóság lett, így a megye Törvényhatósági Bizottsága Miskolc város ügyeivel nem foglalkozott. Ez a bizottság tagjainak személyében, a törvényhatóság területén is változást jelentett; mindezeket új szabályrendeletekben rögzítette a megye.

Az 1923. évi 35. tc. elrendelte Borsod, Gömör és Kishont vármegyék egyesítését. Borsod megye Törvényhatósági Bizottsága 1923. december 20-án tartotta utolsó közgyűlését. Jogutódja az egyesített megye új Törvényhatósági Bizottsága 1924. február 20-án tartotta első ülését.
(IV. 902)

Az iratanyag két állagra osztott:

a./ Közgyűlési jegyzőkönyvek

b./ Közgyűlési iratok

A jegyzőkönyvek kötött állapotban darabszinten rendezettek. A kötetek időrendben tartalmazzák a közgyűlések és kisgyűlések anyagát váltakozva. A határozatokat évenként eggyel kezdődő sorszámmal látták el, 1884-től a határozat szám alá bejegyezték az alispáni iktatószámot, amely alatt az előkészítő iratokat az alispáni hivatalban beiktatták. Az 1871. évi közgyűlés jegyzőkönyveit ld. IV. 754/a.5. kötet 622-653. pag. Az 1896. évi milleneumi díszgyűlés jegyzőkönyve külön kötetben található (26. kötet). Az 1919. évi jegyzőkönyv hiányzik.

A közgyűlési iratok a határozatszámok sorrendjében középszinten rendezve, dobozolva vannak. 1884-től kiegészítésként az alispáni iratanyagot is szükséges átnézni, azoknál a határozatoknál, ahol az alispáni iktatószám fel van jegyezve. 1892-től a közgyűlési iratanyag külön kezelése megszűnt, a tárgyalások előkészítő iratai az alispán közigazgatási iratai között találhatók (IV. 809/b). Kutatásuk a jegyzőkönyvi határozatszám alá feljegyzett iktatószám alapján és az alispáni iratok kutatásánál ismertetett sorkönyv segítségével lehetséges. Külön csomóként vannak kezelve a bizottsági tagok 1874. évi választásra vonatkozó 348/1874. számú iratok.

A jegyzőkönyvekhez és az iratokhoz közös egykorú mutatók készültek. A mutatók első sorozata 1872-1920-ig évenként külön kötet, 1921-1923 egybekötve: A-Z-ig vegyesen tartalmazzák a személyekre, tárgyra és helyre vonatkozó címszavakat a határozatszámok növekvő sorrendjében. A 102. és 106. kötet összevont mutató: személyek A-Z, tárgyak A-Z, helyek A-Z sorrendben készültek egy köteten belül. Ugyanebben a rendszerben készült az 1871-1874. évi összevont mutató ld. IV. 754/a. 11. kötet. A 103-105. kötetek külön kötetként elkészült helymutató, személymutató és tárgymutató. A több év anyagára vonatkozó mutatók 1911-ig készültek el, így 1912-től csak az évenkénti mutatók használhatók. A több év anyagáról készült mutatók az évenkénti mutatók egyszerű átmásolásával készültek, így ezeknél a hiba lehetősége nagyobb.

Az iratanyaghoz raktári jegyzék készült

A jegyzőkönyvek és mutatók kutatótermi jelzete: a fondszám, az állag, a megnevezés, az évszám és a raktáriszám: IV. 803/a. Mutató 1875-1880. 102. kötet.

Az iratanyag kutatótermi jelzete: a fondszám, az állag, a jegyzőkönyvi határozat száma/évszám: IV. 803/b. 468/1891.

Kiegészítő kutatásként a Bizottság határozatait jóváhagyó Belügyminisztérium, illetve a szakmai kérdésekben illetékes szakminisztériumok iratanyagát tanácsos átnézni (Magyar Országos Levéltár). 1877-től az állami és önkormányzati szervek munkáját koordináló Közigazgatási Bizottság iratait (IV. 813), valamint a közigazgatás területi szakszerveinek iratait (IV. fondfőcsoport) ajánlott átnézni.