A Kazinczy-emlékcsarnok és emlékpark kataszteri térképi ábrázolása 1901-ből

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából, a Kazinczy-emlékév megemlékezéseihez csatlakozva, bemutatjuk a nagyközönség számára a „szent öreg” egykori széphalmi otthona helyén felépült emlékcsarnok térképi ábrázolását 1901-ből.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára nagyon sok forrást őriz a Kazinczy család történetével kapcsolatosan a 17. századtól kezdődően. A család talán legkiemelkedőbb tagja, Kazinczy Ferenc (Érsemjén, Bihar vármegye, 1759. október 27. – Kisbányácska/Széphalom, Abaúj vármegye, 1831. augusztus 23.) költő, író, a magyar nyelvújítás vezéralakja, Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki 1815-ben kapott először felkérést Zemplén vármegyétől a sátoraljaújhelyi levéltárban történő munkálkodásra, ahol 1820-1831 között dolgozott, mint „az Archívum végig nézése végett kiküldött Táblabíró”, vagy, ahogy másutt írta „az Archívum revisiójában foglalatoskodó Táblabíró”.
Lakhelye, a közigazgatásilag az Abaúj vármegyei Alsóregmechez tartozó Kisbányácska praedium, azaz puszta, amelyet 1793-tól Széphalomnak nevezett el, e név már az 1820-as években, a faluvá váló Kisbányácska második, nem hivatalos neveként szerepel a forrásokban, majd 1887-től ez a falu hivatalos neve. Kisbányácska/Széphalom a 19. században közigazgatásilag is elvált Alsóregmectől, önálló kisközség lett, amely 1854-1861 között, majd 1882-1950 között Zemplén vármegyéhez tartozott. 1936-1940 között egyesült Hosszúlázzal, 1981. december 31-én egyesítették Sátoraljaújhellyel.
1806-tól volt Kazinczy otthona a széphalmi kúria, amelyet 1791-1794 között kezdett felépíteni, és amelynek építkezését 1806-tól tudta folytatni. 1831-ben bekövetkezett halálát követően a széphalmi otthon, amelynek részét képezi a családi sírkert, ahol Kazinczy Ferenc, felesége, gróf Török Zsófia, valamint három gyermeke, három unokája és más családtagok nyugszanak, zarándokhellyé vált.
 

A nagyfelbontású képért kattintson a képre.

1859-ben, a Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulóján megrendezett pesti ünnepség után merült fel annak a gondolata, hogy az örökösöktől vegyék meg a széphalmi birtokot és nemzeti emlékhelyként tartsák fent. A Magyar Tudományos Akadémia számára 50.000 forintért vásárolták meg a 124 hold szántóból, 55 hold rétből, 72 hold kipusztított erdőből, 5 holdnyi belsőségből és egy osztatlan tulajdonú erdőben található 200 holdnyi birtokból álló birtokegyüttest, amely Széphalom és Alsóregmec határában feküdt. A belsőségből a parkot sikerült megmenteni a nemzet számára, azonban Kazinczy lakóházát már nem, mert nagyon leromlott időközben a kúria állaga. Ennek következtében a kúria helyén Koch Henrik építész-iparművész és Szkalniczky Antal műegyetemi tanár Ybl Miklós eredeti terveit átdolgozva, egy neoklasszicista stílusú emlékcsarnokot tervezett, amely 1873-ra épült fel és vált országszerte ismert emlékhellyé.
Az emlékcsarnokot és az ún. Kazinczy-emlékparkot örökíti meg a fióklevéltárunkban található, 1901-ből származó kataszteri térkép, amely Széphalom község kataszteri birtokvázlata. A térképről kiderül, hogy a zölddel jelölt park a Magyar Tudományos Akadémia birtoka, amelynek észak-nyugati sarkában áll az északnyugat-délkeleti tájolású, rózsaszínnel jelölt téglalap alaprajzú emlékcsarnok, amelytől sétány vezet dél-délkeleti irányban a rózsaszínnel jelölt sírkerthez.
A kataszteri térkép érdekessége egyébként, hogy ekkor Széphalom községnek nem volt külterülete, a falu csak a házakból és a hozzátartozó belsőségekből állott, amelyet nyugatról, északról és keletről az alsóregmeci határ vett körül, amelyből a település egykor kiszakadt.

Az irat jelzete: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára. VI. 102/b. A Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri iratok és birtokvázlatok 1851-1950. Birtokvázlatok. 140. doboz. Széphalom kisközség 1901. 1. szelvény, 2. szelvény /A mauzóleum a 2. szelvényen látható/.

Irodalom: Kováts Dániel: Széphalom. Kazinczy Emlékkert. Miskolc, 2008.