Családtörténet

Családtörténeti kutatások

Bevezetés

Az alábbi tájékoztatót azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy segítséget adjunk azoknak az érdeklődőknek, akik családkutatás iránt érdeklődnek, és ehhez használni kívánják az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában található forrásokat. Ezek a források igen gazdagok, különösen értékesek az egyházi és állami anyakönyvi másodpéldányok, az iskolai anyakönyvek és a különféle összeírások. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy mi, az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának dolgozói nem végzünk genealógiai kutatást, ez nem feladatunk. Kötelességünk viszont felvilágosítást adni, tájékoztatni az érdeklődőket arról, hogy milyen, a kutatás témájába vágó forrásokat őrzünk, ezeknek milyen a rendszere és milyen feltételek mellett végezhető a kutatás, de a kutatói munkát Önnek vagy megbízottjának kell elvégezni.

A genealógiai búvárkodás megkezdésével kapcsolatosan fontos tudni, hogy ne a múlt évszázadok felől napjaink felé kutasson, hanem éppen ellenkezőleg. Pl. amennyiben felismerni vél egy nemesi őst a 16-17. században, ne annak a környezetében kezdje a kutatást. Ha Ön ismeri az 1900 körül született nagyapjának, dédapjának születési adatait, ebből kiindulva haladjon időben visszafelé az eredeti anyakönyvekben végzett kutatással ameddig csak lehet, majd ezután, illetve ezzel párhuzamosan végezzen levéltári kutatást. Amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a vélelmezett nemesi ős az Öné, akkor próbálja a rá vonatkozó adatokat feltárni.

A levéltári kutatás megkezdése előtt ajánljuk leendő kutatóink számára, hogy először a saját „családi irattárukat” tekintsék át. Állítsák össze a birtokukban lévő különböző anyakönyvi kivonatokból, iskolai iratokból, hagyatéki iratokból, katonakönyvekből, munkakönyvekből stb. azt az alap adatbázist, amelynek birtokában elkezdhetik a levéltári kutatást. A „családi irattárakból” a kutató általában saját magára, testvéreire, szüleire, nagyszüleire, szerencsés esetben a déd- és ükszülőkre talál genealógiai adatokat.

A családi irattárakban történő alapkutatás azért lényeges a levéltári kutatások elkezdése előtt, mert egy-egy család származási helye és jelenlegi lakóhelye között jelentős különbségek lehetnek, amely befolyásolja a további kutatásokat is. Pl.: egy ma Sátoraljaújhelyen élő személynek, amennyiben szülei vagy nagyszülei pl. az egykori Hajdú vármegye területén éltek, a levéltári kutatást az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában kell lefolytatni.

Az otthoni alapkutatást követően, amennyiben megállapítható, hogy az Ön ősei a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről származnak, érdemes elkezdeni intézményünkben a családkutatást. Ha önnek nem elég pontosak az adatai, esetleg külföldön vagy levéltárunktól távol lakik és személyesen nem tud az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának kutatótermeiben kutatásokat végezni, javasoljuk, hogy keressen (pl. Interneten) egy genealógiai kutatásokat végző vállalkozást, és bízza meg a munka elvégzésével.

Anyakönyvi kutatások a levéltárban

Intézményünk a 18. sz. végétől 1980-ig őrzi az egyházi és állami anyakönyvi másodpéldányokat, amelyek a levéltári genealógiai kutatások legfontosabb forrásbázisát jelentik. Az 1895. október 1-jén bevezetett polgári anyakönyvezés időszakából az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára Alsózsolcai Fióklevéltárában őrizzük Abaúj, Borsod, Gömör és Torna vármegyék azon településeinek anyakönyvi másodpéldányait, amelyek a mai Magyarország területén fekszenek, továbbá Miskolc város anyakönyvi másodpéldányai is itt találhatóak. Az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárában pedig a mai Magyarország területén található Zemplén megyei települések állami és felekezeti anyakönyvi másodpéldányait őrizzük. Az állami anyakönyvi másodpéldányok kutathatósága korlátozott mértékű. Az 1995. évi LXVI. törvény 23. és 24. paragrafusai alapján a születési anyakönyvek 90 évre, a házassági anyakönyvek 60 évre, a halotti anyakönyvek 30 évre visszamenőleg nem kutathatóak. A polgári anyakönyvek másodpéldányainak mikrofilmes másolatai 1908-ig megtalálhatók és kutathatók levéltárunk központjának kutatótermében.

Fontos tudni az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatása kapcsán, hogy az l920-ban az országhatár rendezése miatt kettévágott körjegyzőségeknek a mai Szlovák Köztársaság területére eső községeiből is megtalálhatóak itt állami anyakönyvi másodpéldányok. (A Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár őrizetében pl. e településeknek általában 1919-ig, egyes esetekben 1943-ig vannak anyakönyvi másodpéldányai.)

Az állami anyakönyvezést megelőző időszakban kizárólag felekezeti anyakönyvezés volt a Magyar Királyság területén. Ennek az eredeti anyakönyvi kötetei általában mind a mai napig az illető egyházközségek őrizetében, esetleg a területileg illetékes egyházi levéltárakban találhatóak. A rendszeres anyakönyvezés bevezetését 1563-ban, a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa. Magyarországon a római katolikus egyházban kezdődött el a rendszeres anyakönyvezés a 17. sz. elejétől. A protestáns egyházak közül az evangélikusoknál szórványosan már a 16. sz. végén, a reformátusoknál a 17. sz.. elején megindult az anyakönyvezés, azonban pl. a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található református egyházi anyakönyvek a 18. századtól maradtak fenn.

Az 1827. évi XXIII. tc. rendelte el az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetését, amelyből a másodpéldányok a területileg illetékes vármegyei és szabad királyi városi levéltárakba kerültek. Megyei levéltárunkban a következő felekezetek anyakönyvi másodpéldányai találhatóak: római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, görögkeleti (Miskolc,Tokaj), izraelita. Az Alsózsolcai Fióklevéltár őrzi az (1799) 1827-1895 közötti időszakból a történeti Abaúj, Borsod, Gömör és Torna vármegyék, a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár őrzi a történeti Zemplén vármegye anyaegyházainak felekezeti anyakönyvi másodpéldányait 1821-1895 közötti időszakból. Miskolc 1827-1895 közötti felekezeti másodpéldányait az Alsózsolcai Fióklevéltárban őrizzük.

Az 1920-ban a trianoni békeszerződés által kettévágott vármegyéknek a mai Szlovákia területére eső településeiből is találhatóak itt felekezeti anyakönyvi másodpéldányok, azonban ezek hiányosak. A Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárban őrzött anyakönyvek között pl. több településnél megfigyelhető, hogy jelenleg csak az 1870-1880-as évek fordulójáig találhatóak meg az anyakönyvi másodpéldányok. Feltehetően a hiányzó anyakönyvi másodpéldányok egy részét az 1927-es magyar-csehszlovák iratcsere egyezmény keretében szállították el a területileg illetékes csehszlovák levéltárakba.

A felekezeti anyakönyvek teljes anyaga mikrofilmen megtalálható az MNL Országos Levéltára óbudai részlegében, ahonnan a mikrofilmeket kölcsönzési díj ellenében levéltárunkba le lehet kérni. (1 csomagban 5 tekercs/4000 forint kölcsönzési díj.)

Hasznos tudnivaló kutatóinknak, hogy ahhoz, hogy hosszabb kutatás nélkül megtalálják a keresett anyakönyvi bejegyzést, ismerniük kell a keresett személy nevét, vallását, a születés, házasság, vagy halálozás pontos helyét és időpontját. Ezek közül is a legfontosabb, hogy ismerje, melyik településen jegyezték be a keresett anyakönyvi eseményt. Ennek kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a történeti Magyarország területén az 1900-as évek elején nagyon sok település neve jelentősen megváltozott a korábbiakhoz képest. Ez különösen nagy számban érintette pl. Zemplén vármegye szlovák és ruszin lakta középső és északi vidékeit. Így lett pl. Krasznibródból Laborcrév, Izbugyahosszúmezőből Laborcmező, Lyubisséből Szerelmes, Matyasócból Zemplénmátyás. E helynévváltozásokat az intézményünk szakkönyvtárában található helységnévtárakból nyomon követhetik. A többi adat pontosságának szükségessége a helység nagyságától is függ: minél nagyobb volt a település, annál pontosabb adatok kellenek a gyors megtaláláshoz.

Az anyakönyvi kutatásoknál fontos tudni, hogy a 19. századi felekezeti anyakönyveket több nyelven is vezethették. A leggyakoribb a magyar és a latin nyelvű anyakönyv, azonban az izraelita felekezetnél még az 1870-es évek elején is gyakori a német nyelvű anyakönyvezés. Az anyakönyvekből nemcsak a családfa csupasz vázára, hanem a további családtörténeti kutatások szempontjából fontos, a család társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat is lehet találni, pl. nemesi vagy közrendű származású a keresett családtag, milyen foglalkozású volt.

Miben érdemes még kutatni az anyakönyvek mellett?

A genealógiai kutatások nem csak a családfa összeállítására szorítkoznak, hanem kiterjedhetnek a család társadalmi állapotának, foglalkozási, iskolázási viszonyainak, a helyi társadalomban betöltött szerepének vizsgálatára is. Ebből következik, hogy az anyakönyvi kutatások lezárása nem jelenti a családkutatás lezárását. A különböző társadalmi rétegekből származó kutatók az anyakönyvekből megismert adatok alapján tovább folytathatják a genealógiai kutatásokat. Fontos azonban tudni kutatóinknak, hogy Abaúj-Torna megye levéltárának nagyobb része, így a 17-19. századi összeírások is a Kassai Állami Levéltárban, a Szlovák Köztársaságban található, ezért az Abaúj-Torna megyei eredetű családok genealógiai kutatása nehézségekbe ütközik.

Az 1848 utáni polgári jogegyenlőség következtében kiszélesedett a választójog, továbbá a társadalom egyre iskolázottabb lett, ami a különféle genealógiai adatokat tartalmazó összeírásokban, népszámlálásokban is tükröződik.

Ilyenek pl. Zemplén vármegye 19-20. századi választói névjegyzékei, amelyek közül családkutatás szempontjából a legjobban használhatóak a Zemplén Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának 1872-1949 közötti irataiban található névjegyzékek (IV. 2403/b.) A 19. századi választói névjegyzékek lakóhely szerint a választójoggal rendelkezők nevét, foglalkozását, lakhelyét, életkorát, valamint a választó jogosultság alapját rögzítették. Ez utóbbi rovatban megkülönböztették a régi jogon, azaz 1848-ban már választójoggal rendelkező, nemesi származású választókat, a föld vagy házbirtok, jövedelem, valamint értelmiségi jogon választójoggal rendelkezőket. Az 1919 utáni választói névjegyzékek pedig lakhely szerint felsorolták a választójoggal rendelkező személyeket, feltüntetve nevüket, foglalkozásukat, születési évüket, születési helyüket, lakhelyüket. Itt már női választókkal is találkozhatunk, ami a családi állapotra ad információkat, hiszen a férjet és feleséget egymás mellé írták be a névjegyzékekbe.

Elsősorban a paraszti, polgári és zsidó származású családok 19-20. századi genealógiájához találunk forrásokat az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára Miskolci Központjában és Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárában őrzött városi és községi levéltárak képviselőtestületi jegyzőkönyveiben található községi illetőségek megállapításáról hozott határozatokban.

Szintén értékes információkat nyerhetnek a kutatók a VIII. fondfőcsoportban található iskolai levéltárakon belül őrzött anyakönyvi naplókból, előmeneteli és mulasztási naplókból stb.

Jelentős forrásértékkel bírnak a miskolci központunkban őrzött XIX-XX. századi Borsod vármegyei (XV. 88.) és a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárban őrzött 1822-2002 közötti elsősorban Zemplén vármegyei gyászjelentések gyűjteménye (XV. 89.). A gyászjelentések azért is jelentősek, mert nemcsak az elhunyt halálozási dátumát, hanem életútjának főbb állomásait és a hozzátartozók családi kapcsolatait is bemutathatják.

A legfontosabb családtörténeti forrásaink azonban az 1856-1857. évi (XV. 82.), valamint az 1870. évi (XV. 83.) népszámlálások Zemplén vármegyei települési felvételi ívei, amelyeket a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár, valamint 1870. évi népszámlálásból Miskolc város két utcájának felvételi ívei, amelyeket a miskolci központ őriz (IV. 1925/a). Az 1856-57. évi népszámlálási iratok hiányosan maradtak fenn. Mindössze 16 Zemplén vármegyei és egy, a népszámláláskor Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott település (Erdőhorváti) felvételi íveit őrzi a levéltár. Az 1870. évi népszámlálás Zemplén vármegyei felvételi ívei egy-két kistelepülést kivéve megvannak, sőt a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár őrizetében találhatóak azon települések felvételi ívei is, amelyek 1870-ben még Abaúj vármegyéhez tartoztak, azonban 1881-1884 között Zemplén vármegyéhez kerültek (pl. Alsóregmec, Erdőhorváti, Felsőregmec, Kisbányácska azaz Széphalom, Mikóháza stb.).

(Abaúj-Torna vármegye 1856-1857. évi és Torna vármegye 1870. évi népszámlálásai a Kassai Állami Levéltárban találhatóak.)

A népszámlások az egy háztartásban élő családokról adnak viszonylag teljes családtörténeti képet. Megtalálhatjuk benne a házastársak és gyermekeik, valamint a velük egy háztartásban élő családtagok és gazdagabb családok esetében az alkalmazottak születési adatait, felekezeti hovatartozásukat, foglalkozásukat.

Forrásértékét tekintve az 1870. évi népszámlálás a jelentősebb, ugyanis több információt közöl a családokról. Így például a házak nagyságáról, az összeírt személyek írni-olvasni tudásáról is nyerhetünk információkat. Jelentős különbség még az 1857-es és 1870-es népszámlálás általunk őrzött összeíró ívei között, hogy 1870-ben az összeírt személyek születési helyét is minden esetben feltünteti az összeíró ív, míg 1857-ben csak a születés évéről kapunk általában információt. Egyes esetekben azonban megtalálható a népszámlálási ívekhez csatolva a helybeli lelkészek által kiállított születési anyakönyvi kivonat, amely a katonaköteles korú férfiak születési adatairól tájékoztat. További nehézséget jelent az 1857. évi népszámlálás kutatásakor, hogy németül, gót betűs folyóírással töltötték ki a felvételi íveket és elsősorban a közrendű családoknál a feleséget csak keresztnévvel említik, így ebből nem derül ki leánykori nevük.

A további kutatások szempontjából legjobb helyzetben a források tekintetében a nemesi származású családok tagjai vannak. Miután 1848 előtt a jogegyenlőség csak rájuk terjedt ki, ők voltak választók és választhatók, továbbá középkori katonáskodási kötelezettségük miatt adómentességgel is éltek, ezért az államhatalom, különösen a 18. századtól kezdődően, kiemelt figyelmet fordított arra, hogy pontosan tudja, kik is tartoznak a nemesség kötelékébe, ezért jelentős genealógiai forrásbázist találnak a nemesi eredetű családok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltárában.

A nemesség genealógiai kutatásához többféle forrástípust tudunk ajánlani, így pl. miskolci központunkban őrizzük Borsod Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (IV. 501/j.) között az 1638-1848 közötti nemesség összeírásokat, amelyen belül 1800-1848 között, községenkénti bontásban kutathatóak a Borsod vármegyei nemes családok. A Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárunkban őrizzük Zemplén vármegye adószedőjének iratai között (IV. 2005/e.) a nemesi hozzájárulásokkal kapcsolatos összeírásokat (1664-1843). Ezen belül 1797-1843 között községenkénti bontásban találhatóak nemesi összeírások. Az összeírások egy része csak a birtokkal rendelkező nemesi családokra terjedt ki, azonban a napóleoni háború időszakából, l797-ből fennmaradt olyan összeírás is, amely az armalistákat, azaz a csak címeres nemeslevéllel rendelkező nemeseket is feltünteti. A nemesi összeírásokból kiderülhet az is, hogy a család tagja az adott településen élt, vagy csak extraneus, azaz külső birtokos volt, sőt az összeírásokból az is megismerhető, hogy melyik vármegyében és melyik településen élt az adott extraneus nemesi birtokos.

Szintén fontos a nemesi genealógiai kutatások szempontjából, hogy miskolci központunkban a Borsod vármegyei nemességi iratok (Acta Nobilitaria) 18-19. századi levéltári gyűjteményét (IV. 516.), Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárunkban pedig Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai között őrizzük a Nemességi iratok – Acta Nobilitaria állagát (IV. 2001/j.) az 1550-1849 közötti időszakból. Ezekben az iratokban Borsod, valamint Zemplén vármegyék nemesi családjainak 18-19. századi nemességvizsgálati, nemesség igazolási iratai, nemesség vizsgálati jegyzőkönyvei (investigatio) találhatók meg, amelyek között sok családfa is felfedezhető. A Borsod vármegyére vonatkozó fond elsősorban a 18. században lezajlott nemességi igazolásokat, és a hozzákapcsolódó nyomozásokat tartalmazza a családnevek betűrendjében. A megyei közgyűlés előtt zajlott nyomozásokat bevezették a közgyűlési jegyzőkönyvekbe is (IV-501/a). A Borsod megyében kihirdetett, és jegyzőkönyvekbe bejegyzett nemesség kihirdetések keresését külön mutatókönyv segíti. A Zemplén vármegyei nemesség vizsgálati iratok kutatását is több mutatókönyv segíti. E mutatókönyvekben találhatóak utalások arra, hogy mely bejegyzések találhatóak meg Zemplén vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveiben (IV. 2001/a.).

Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének 16-18. századi megyegyűlési iratai között (IV. 2001/b. Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta politica 1214-1786.) szintén sok befolyásos felső-magyarországi fő- és köznemesi családról találunk genealógiai adatokat, ugyanis a 17. századtól kezdődően több olyan levél maradt fenn, amelyben meghívták a vármegye képviselőit különböző családi eseményekre (esküvők, temetések). (A témáról bővebben Oláh Tamás tanulmányában lehet olvasni.)

Jelentős forrásértékkel bír ezen iratok között a felsővadászi Rákóczi család fejedelmi ágának családi eseményeiről tudósító levelezés. Ezek közül most néhányat röviden ismertetünk is:

1. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Gyulafehérváron, 1648. október 12-én kelt levele útján értesítette Zemplén vármegyét, hogy atyja, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, 1648. október 11-én 12 óra tájban meghalt. A vármegyét később értesíti a szertartás időpontjáról, hogy képviseltessék magukat. (IV. 2001/b. Autographa II. Fasc. 216. No. 78.)
    
2. Báthory Zsófia özvegy fejedelemasszony 1666. január 20-án, Munkácson kelt levelében, arról értesítette a vármegyét, hogy fia, Rákóczi Ferenc, Erdély választott fejedelme eljegyezte gróf Zrínyi Péter horvát bán leányát, Zrínyi Ilonát. A lakodalomra, Makovica vára alatt zborói kastélyukban kerül sor 1666. március 1-jén. Kéri a vármegyét, hogy követük vegyen részt a lakodalomban. (IV. 2001/b. Autographa II. Fasc. 217. No. 97.)
    
3. Zrínyi Ilona Munkácsról, 1681. február 12-én írott levelében pedig arról tudósította a vármegyét, hogy Báthory Zsófia, II. Rákóczi Györgynek, Erdély fejedelmének özvegye, életének 51. évében, 1680. Szent Iván hava 14. napján meghalt. Temetésére Kassán, az általa építtetett jezsuita templomban, Böjtmás havának 16. napján kerül sor. Kérte, hogy a vármegye is képviseltesse magát a temetésen. (IV. 2001/b. Autographa II. Fasc. 238. No. 66.)

A nagy befolyással bíró köznemesi familiák családi eseményeiről tudósító levelek közül hadd említsük meg példaként, hogy Mezőszegedy Anna Kassán, 1676. április 4-én kelt levelében tudósította Zemplén vármegyét férje, Hartyáni András haláláról, aki a magyar és a szepesi kamara tanácsosa, a királyi tábla esküdtje volt és „élete virágában”, 1676. február 18-án, Kassán hunyt el. Temetésére 1676. április 22-én, a kassai ferences atyák templomában került sor. (IV. 2001/b. Archívi Comitatus Zempliniensis Historicorum Tomus XVII. Fasc. 189. No. 27.)

Sajátos forrástípust jelent a nemesi családok genealógiai kutatásához a Zemplén vármegyei, 1796-1797. évi inszurrekciós iratok gyűjteménye (IV. 2001/n.). A napóleoni háborúk idején, az 1796-1797. évben is fegyverbe hívták a nemesi felkelést. Zemplén vármegye nemesi felkelőinek két századáról („Thuránszky” század és „alezredesi” század) maradtak fenn „Születés és Büntetés Prothocollum”-ok. Ezekben a nemesi felkelők, vagy a nemesek helyett felfogadott zsoldosok rendfokozata, neve, vármegyéje, lakhelye, életkora, vallása, családi állapota, mestersége, - pl. csizmadia, ács, „képfaragó”, szabó stb. -, korábbi katonai szolgálatának adata, testmagassága (lábban és hüvelykben megadva), szolgálati ideje szerepel.

Ugyancsak értékes források a XIII. és XIV. fondfőcsoportban található családi és személyi levéltárak. A családi levéltáraink jelentős része nemesi családoktól származik, de a személyi levéltárakban is találhatóak szép számmal ilyen származású személyek fondjai (pl. XIV. 50. Thuránszky László zempléni főispán személyi iratai 1878-1925.)

Érdekes forrás a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárban őrzött XV. 65. Meczner Tibor Zemplén vármegyei főlevéltárnok genealógiai gyűjteménye 1926-1944. elnevezésű fond, amelyben Meczner Tibor és hivatali elődje, Dongó Gyárfás Géza, Zemplén vármegyei főlevéltárnokok által folytatott családkutatások gyűjteményét találjuk. E családkutatásokra ismereteink szerint kizárólag Zemplén vármegyéhez köthető nemesi származású családok leszármazottai adtak megbízást. Az iratanyagban való eligazodást kéziratos mutatókönyv segíti.

A nemesi családok kutatásával kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy több azonos vezetéknevű család esetén fontos ismerni a család címerét, hiszen a címeres pecsétek lenyomatai, mint személyazonosító jegyek, gyakran megtalálhatóak a 16-19. századi nemesek által írott leveleken.

A közrendű családok 1848 előtti genealógiai kutatása, amennyiben az anyakönyvi kutatásokat befejezték, már nagyobb nehézségekbe ütközik. Elsősorban 19. és 20. századi összeírásokból tudnak tájékozódni a család történetére vonatkozóan, azonban az 1827 előtti időszak családtörténete már nehezen feltárható, hiszen bár nagyon sok adózási céllal készült összeírás (dicalis összeírások, népösszeírások, tizedjegyzékek) maradt fenn a 16. századtól kezdődően, azonban ezek általában csak a családfőket írják össze, a családtagokra, a leszármazási viszonyokra nem adnak pontos tájékoztatást. A történeti Borsod megyére vonatkozóan fennmaradtak pl. 1786-1847 közötti népösszeírások (IV-501/i), amelyekben járásonként írták össze a polgári származású lakosságot. Különféle adó-, elsősorban tizedösszeírások a 17. század végéről és a 18. század elejéről az „Acta politica” (IV-501/b) állagban kutathatóak. Ez az állag egyéb, származásra, foglalkozásra, szenvedélyre (pipázás) utaló összeírást is tartalmaz.

Zemplén vármegye levéltárában pedig a IV. 2001/b. Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta politica 1214-1786. állagban találhatóak érdekes, 18. századi zsidó népességre vonatkozó összeírások, tanító, seborvos és bába összeírások, vagy cigány összeírások. A közrendű népességre vonatkozóan azonban Zemplén vármegyéből a legtöbb összeírás az 1553-1777 közötti Szirmay-féle pénztári és biztossági iratok – Acta perceptoralia et comissariatica (IV. 2005/a.), az 1828. évi regnicolaris conscriptioban (IV. 2005/c.) és a dicalis összeírásokban (IV. 2005/d.) találhatóak. Főleg a zsidó származású, mészárszék, kocsma és malombérlő családokra pedig az 1740-1850 közötti adózók és zsidó bérlők összeírásaiban találunk adatokat (IV. 2005/f.).

A közrendű származású családokról a 16-17. századból nagymennyiségű községenkénti tizedösszeírás maradt fenn. Ezeknek eredeti példányait az MNL Országos Levéltára őrzi, de mikrofilmes másolataik mind Borsod, Abaúj és Zemplén megyékről miskolci központunkban is tanulmányozhatóak.

Ajánlott irodalom:

• Borovszky Sámuel: Borsod megye I. kötet, Budapest, 1909.
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983. Összeállította: Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 16-18. Miskolc, 1983).
• Cap György: Élet a kastélyban. A székhelyi gr. Majláth család és perbenyiki kastély története. Perbenyik, 2008.
• Címereslevelek. Leírta: dr. Áldásy Antal (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II.) 1-8. kötet. Budapest, 1904-1942.
• Cirkevné matriky na Slovensku zo 16.-19. storočia. Spracovala: Jana Sarmányova. Odbor Archívnictva Ministerstva vnútra SR. Bratislava, 1991.
• Csoma József: Abaúj-Torna vármegye nemes családai, Kassa, 1899.
• A felső-kubini Meskó család leszármazása és történeti emlékei. Összeállította: Felső-kubini Meskó Márton. Gyoma, 1894.
• Mihályfalusi dr. Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I-II. kötet. Kolozsvár, 1909.
• A Göncz-Ruszkai Gróf Kornis-Család Anyakönyve (1446-1917). Összeállította: dr. Veress Endre. Budapest, 1917.
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I-V. kötet. Budapest, 1990-1999.
• Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Budapest, 1989.
• Kállay István: Genealógia. In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István. Budapest, 1986. 102-123. pp.
• Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 1993. (több mint 9800 családnevet - nemcsak nemes családokét - tartalmazó történeti és etimológiai szótár rengeteg utalással)
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I-XI. Budapest, 1911-1932. (Kb. 40 000 nemes család rövid történetével foglalkozik. Sok utalást közöl.)
• Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. - röviden ismerteti a jelentősebb magyarországi zsidó cs. történetét és ezek egymáshoz való kötődését.
• A királyi könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly király által 1867-1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke. Szerk. és kiadja: dr. Gerő József. Budapest, 1940.
• Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1970.
• Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Budapest, 2003.
• Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Budapest, 2008.
• A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta: dr. Gerő József. Budapest, 1938.
• A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Szerkesztette Kollerffy Mihály. Budapest, 1877.
• A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Egybeállította és kiadja: Juhos János. Budapest-Szeged, 1882.
• A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Összeállította és a bevezetőt írta: Petrikné Vámos Ida. (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1. szám) Budapest 1996.
• Magyarország Történeti Helységnévtára. Abaúj és Torna megyék (1773-1808). Összeállította és szerkesztette: Barsi János. Budapest-Miskolc, 2004.
• Magyarország Történeti Helységnévtára. Borsod megye (1773-1805). Szerkesztette: Barsi János. Miskolc, 1991.
• Magyarország Történeti Helységnévtára. Zemplén megye (1773-1808) I-II. kötet. Összeállította és szerkesztette: Barsi János. Budapest, 1998.
• Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. Sorozatszerkesztő: Kovacsics József. 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Budapest, 1996.
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, I-XII. Pest, 1857-1868. (Kb. 10-12 000 nemes család történetével, genealógiájával foglalkozik. Sok genealógiai tabellát és címert is közöl.)
• Nemesi évkönyv. Szerkesztette: Királydaróczi Daróczy Zoltán. I.-XIII. évfolyam. Budapest, 1923-1935. Folytatása az Adeliges Jahrbuch, neue deutschsprachige Folge/Nemesi évkönyv. (német nyelven) Szerk. Dr. Barcsay-Amant Zoltán. XIV-XXI. évfolyam – LX-LXIII. évfolyam. Luzern, 1953-1984. (1969-ben jelent meg az 1936-1943 évszámot viselő XIV-XXI. évfolyam, 1965-ben jelent meg az 1944-1952 évszámot viselő XXII-XXX. évfolyam kötete).
• Nyulásziné, Straub Éva: A Magyar Országos Levéltárban őrzött eredeti címereslevelek jegyzéke. Budapest, 1981. (Több mint 1600 címereslevél leírását teszi közzé)
• Oláh Tamás: Zemplén Levéltára, Sátoraljaújhely. Sátoraljaújhely, 2008.
• Pandula Attila: Genealógia. In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi Iván (A történettudomány kézikönyve I.). Budapest, 1998. 11-28. pp.
• Ifj. dr. Reiszig Ede: Zemplén vármegye nemes családai. In: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város (Magyarország Vármegyéi és Városai (Magyarország monographiája). Szerk.: dr. Borovszky Samu). Budapest, 1905. 516-544. pp.
• Siebmacher: Das grosses und allgemeines Wappenbuch. (több mint 70 vaskos könyv, amely felöleli Közép- és részben Nyugat-Európa német nyelvterületű valamennyi jelentősebb nemes családját. Rövid családtörténetet, címerleírást közöl, sok utalással. Külön táblázatokon pedig címerképeket) E sorozaton belül: Die Wappenbuch des Adels in Ungarn I-V. Bd. Nürnberg, 1885-1894., Der Adel von Siebenbürgen. Nürnberg, 1898. Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, 1899.
• Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. A Chronologia és az Oklevéltani naptár összevont, javított és bővített kiadása. A szerző hagyatékának felhasználásával sajtó alá rendezte: Gazda István. Kiegészítette: Érszegi Géza, Raj Tamás, Szögi László. (Tudománytár 15.) Budapest, 1985.
• Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. kötet. Budapest, 1891-1914.
• Szluha Márton: Sáros, Túróc vármegye nemes családjai (Felvidéki nemes családok II. kötet). Bp. 2008.
• Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 1883-tól.
• Butkai Viczmándy Tamás: A Viczmándy-család története. Budapest, 1915.
• Viczmándi és butkai Viczmándy Tamás: Az én őseim. Budapest, 1931.