Általánosan érvényes a levéltári kutatásokra, hogy a szakirodalom megismerése az első lépés, és az előzetes könyvtári tájékozódás különösen ajánlott egy olyan feldolgozottságú téma kapcsán, mint a miskolci zsidóság története (lásd a mellékelt bibliográfiánkat). A levéltárakban nem témák vagy kutatási területek rendszerében sorakoznak a dokumentumok, a „miskolci zsidóság történetére vonatkozó források” feliratú iratcsomókat és köteteket sem találunk a polcokon. Ennek elsődleges oka, hogy a levéltárak – részben a történeti kutatás változékonysága (eltérő célok, módszerek, prioritások, paradigmák) miatt – hagyományosan az eredeti iratképzőkre (intézmények, hivatalok, gazdasági szervek, családok, személyek stb.) tekintettel, azok rendszerében őrzik a maradandó értékű dokumentumokat. A kutatás megkezdésekor tehát alapvető kérdés, hogy a keresett témára vonatkozóan miféle korabeli szervek, intézmények stb. képezhettek iratokat. Természetesen a kutatás ezirányú megtervezésében segítséget nyújtanak a levéltárosok. Előzetesen még annyit, hogy a jelenleg tárgyalt téma ebben a formában túlzottan általános: szakdolgozatíráshoz, elemző tanulmányokhoz ajánlott szorosabban behatárolt alegységekben-részterületekben (például társadalom; kultúra; gazdasági szerep; hitélet stb.), vagy korszakokban gondolkodni.

A megyei levéltár központjában őrizzük a miskolci izraelita felekezet anyakönyvi másodpéldányait (levéltári jelzet: IV. 1926.), öt kötetben: születési (21. kötet: 1836-1884; 22. kötet: 1884-1895); házassági (23. kötet: 1851-1895); és halotti (24. kötet: 1851-1882; 25. kötet: 1883-1895) anyakönyvi másodpéldányokat. A demográfiai folyamatok adatain túl az egyes családok lakhelyére, származására, a foglakozási szerkezetre, rokoni és komasági kapcsolatokra vonatkozó információkat is tartalmaznak a kiemelt forrásértékű anyakönyvek.

A rendi érában készült zsidó-összeírások közül - Borsod vármegye levéltárában, de miskolci adatokat is tartalmazva - az alábbiak maradtak ránk:

• IV. 501/b. II. III. 444. Conscriptio molitorum, judaeorum, graecorum facultatumque eorum… 1742.
• IV. 501/b. XI. I. 189. Conscriptio judaeorum… 1754.
• IV. 501/b. XI. I. 234. Conscriptio judaeorum… 1774.
• IV. 501/b. XI. I. 235. Conscriptio judaeorum… 1774.
• IV. 501/b. XI. I. 240. Conscriptio judaeorum… 1775.

Az összeírások magabiztos elemzéséhez alapfokú latin nyelvismeret szükséges. Általában tartalmazzák az összeírtak lakóhelyét (kinek a házában vagy telkén élnek), a családi viszonyokat, vagyoni helyzetet, a megélhetés alapját képező foglalkozást. Családtörténeti kutatásokhoz, életrajzokhoz viszont kevéssé használhatók, mert II. József kora előtt nem állandósultak a zsidó családnevek: az egyéneket „Izsák Mózes” vagy „Ábrahám Jakab” stb. nevekkel és nem mindig következetesen azonosították a közigazgatási források.

A város zsidóságát reprezentáló felekezeti szerv a hitközség volt. A „IV. 1925/b. Miskolc város levéltárában elhelyezett letétek, egyesületi iratok gyűjteménye” jelzetű és megnevezésű állagban jelentős hitközségi források kutathatók. A IV. 1925/b. 31. doboz 1. iratcsomóban az alapszabályok mellett szerződéseket, kimutatásokat, rabbi-iratokat, a szefárd imaegyesületre vonatkozó dokumentumokat őrzünk. Ebben az iratcsomóban tároljuk a hitközségi alkalmazottak 1926. augusztus elsején rögzített személyi lapjait, melyek feltüntetik az illető beosztását, szolgálati idejét, születési adatait, lakcímét, hozzátartozóit. Hitközségi alapszabályokat találunk ezen felül a IV. 1925/b. 35. doboz 40. iratcsomóban (1878), a IV. 1925/b. 36. doboz 8. iratcsomóban (1911-1921); a IV. 1925/b. 36. doboz 7. iratcsomó pedig a Miskolci Ortodox Izraelita Anyahitközség alkalmazottainak 1935. évi szolgálati és fegyelmi szabályzatát tartalmazza.
A hitközség összetett intézményrendszert tartott fenn, kebelében számos zsidó iskola működött. Levéltárunkba kerültek a jelentősebb oktatási intézmények fennmaradt iratai.

1. A miskolci központban őrzött fondok:
   • VIII. 53. A Miskolci Izraelita Hitközség Felső Leányiskolájának iratai 1926-1928.
   • VIII. 64. A Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség Tanítónőképző Intézete és Leánylíceuma iratai 1930-1944.
2. Az Alsózsolcai Fióklevéltárban őrzött fondok:
   • VIII. 161. A Miskolci Izraelita Polgári Fiúiskola iratai 1924-1945.
   • VIII. 162. A Miskolci Izraelita Polgári Leányiskola iratai 1919-1944.
   • VIII. 224. A Miskolci Erzsébet Izraelita Elemi Iskola iratai 1918-1948.

Az iskolai anyakönyvek tájékoztatnak a diákok tanulmányi előmeneteléről, a családi háttérről (szülők, lakóhely stb.), a tanári kar összetételéről, a tantárgy-struktúráról, tehát egészen különböző kutatási szempontokat is jelentős forrásokkal szolgálhatnak az iskolai fondok.

Miskolc zsidó társadalmának egykori sokszínűségét demonstrálta az élénk egyesületi élet. Erről is képet kaphatunk a már említett „IV. 1925/b. Miskolc város levéltárában elhelyezett letétek, egyesületi iratok gyűjteménye” megnevezésű állag alapján:

• IV. 1925/b. 15. doboz 7. iratcsomó: a Miskolci Izraelita Egyesült Ipartársulat alapszabályai 1874, valamint az ipartársulat 1946 és 1949 között vezetett jegyzőkönyve, amely tartalmazza a vészkorszak miskolci iparos mártírjainak lajstromát.
• IV. 1925/b. 33. doboz 38. iratcsomó: a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületének miskolci csoportja, alapszabály és iratok 1927-1941 évkörrel.
• IV. 1925/b. 33. doboz 45. iratcsomó: a Miskolci Debóra Jótékonysági Nőegylet alapszabálya és iratai (1913-1948).
• IV. 1925/b. 33. doboz 51. iratcsomó: a Miskolci és Felsőmagyarországi Zsidó Kórház-Egyesület iratai, 1924-1925.
• IV. 1925/b. 34. doboz 32. iratcsomó: a Miskolci Izraelita Nőegylet 1888. évi alapszabályai.
• IV. 1925/b. 36. doboz 9. iratcsomó: a Miskolci Ortodox Zsidókör (Machziké Hadász) alapszabályai, 1910.

Végezetül, viszont korántsem utolsó sorban ajánljuk Miskolc város közigazgatási szerveinek iratait, jegyzőkönyvi sorozatait. Mindezek kutatását regiszteres mutatókönyvek segítik, melyeket a megfelelő betűnél felütve, rálelhetünk a vonatkozó bejegyzésekre és az iratokat azonosító iktatószámokra. Kérdésként adódhat, hogy melyik betűnél nyissuk ki a mutatókönyvet? A szóban forgó kisebbségre korszakonként változó megjelöléseket alkalmaz a közigazgatás: a rendi érában előfordul a héber, zsidó, sőt a „sidó” megnevezés is; a 19. század közepétől dominál az izraelita jelző. Miskolcon bonyolítja a kutatást, hogy a zsidó közösségen belül ortodoxok, neológok, szefárdok is megkülönböztethetők, így a felsorolt megjelölések kezdőbetűire is érdemes a mutatókönyvekben rákutatni.

1. Az érintett levéltári fondok a miskolci központban:
   • IV. 1501/a. Miskolc Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei, 1717-1849.
   • IV. 1501/e. Miskolc Város Tanácsának iratai 1800-1848.
   • IV. 1601/a. Miskolc Város Képviselő-közgyűlésének ülésjegyzőkönyvei, 1860-1871.
   • IV. 1601/b. Miskolc Város Képviselő- közgyűlésének iratai, 1860-1871.
   • IV. 1602/a. Miskolc Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1849-1870.
   • IV. 1602/b. Miskolc Város Tanácsának tanácsülési iratai 1850-1870.
   • IV. 1602/d. Miskolc Város Tanácsának iratai 1849-1870.
   • IV. 1902/a. Miskolc Város Képviselő-közgyűlésének ülésjegyzőkönyvei 1872-1907.
   • IV. 1902/c. Miskolc Város Képviselő-közgyűlésének iratai, 1872-1887.
   • IV. 1903. Miskolc Város Törvényhatósági Bizottságának iratai 1909-1950.
   • IV. 1905/a. Miskolc Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1871-1894.
   • IV. 1905/b. Miskolc Város Tanácsának tanácsülési iratai, 1871-1884.
   • IV. 1905/c. Miskolc Város Tanácsának iratai 1871-1908.
   • IV. 1906. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 1909-1950.
   • XVII. 2. A Miskolci Nemzeti Bizottság iratai 1945-1949.
   
   A Mezőcsáti Fióklevéltárban őrzött fondok:
   
   • XXIII. 101/a. Miskolc Mj. Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1950-1974.
   • XXIII. 102/a. Miskolc Mj. Város Tanácsa VB ülésjegyzőkönyvei 1950-1974.

A kutatás minden esetben az adott fond raktárjegyzékének megtekintésével, a mutatókönyvek és a keresett iratok jelzetének megállapításával, ezzel összefüggésben a vonatkozó nyomtatványok kitöltésével veszi kezdetét. Mindebben a referens levéltáros vagy a kutatótermi felügyeletet ellátó levéltári kezelő nyújt segítséget a kutatóknak.

Ajánlott irodalom

• BARNA István
  1993. Az avasi zsidótemető „Bész Hachájim” (Az Élet Háza). In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. 367-383. p. Miskolc.
• BRAHAM, Randolph L. (szerk.)
  2007. A magyar holokauszt földrajzi enciklopédiája. Budapest.
• CSÍKI Tamás
  - 1994. A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII. 295-306. p. Miskolc.
  - 1995. A miskolci izraelita kis- és középpolgárság az I. világháborút megelőző évtizedekben. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIII/XXXIV. 409-422. p. Miskolc.
  - 1997. Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXV-XXXVI. 289-304. p. Miskolc.
  - 1999. Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon. Budapest.
  - 2001. A miskolci zsidóság a holocaust időszakában. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XL. 335-346. p. Miskolc.
• DOBROSSY István
  - 2000 A koronauradalommal kötött szerződésekből kitűnő görög-zsidó kapcsolatok; A zsidó kereskedők XVIII. századi megjelenése és térhódítása a városban; A zsidó gazdasági (és vallási) közösség szervezeti rendje, út az emancipáció felé; Zsidó hitközség. In: Faragó Tamás (szerk.): Miskolc története III. 1702-1847-ig. 450-459; 478-498; 944-954. p. Miskolc.
  - 2007. A numerus clausustól a holocaustig. In: Dobrossy István – Stipta István (szerk.): Miskolc története V/1. 1918-tól 1949-ig. 170 – 209. p. Miskolc.
• IGLÓI Gyula
  1993. A hejőcsabai zsidótemető áthelyezése az Avasra. In: Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas. 385-399. p. Miskolc.
• KAPUSI Krisztián
  - 2003. Az izraelita felekezet. In: Veres László (szerk.): Miskolc története IV. 1848-tól 1918-ig. 872-886. p. Miskolc.
  - 2007. Az izraelita felekezet. In: Dobrossy István – Stipta István (szerk.): Miskolc története V/2. 1918-tól 1949-ig. 295 – 309. p. Miskolc.
• KECSKÉS Judit
  - 2003. Conscriptio Judaeorum Borsodiensis (1774, 1775). In: Hoffmann István-Kis Tamás (szerk.): Magyar nyelvjárások XLI. 279-286. p. Debrecen.
  - 2008. A felekezeti névpreferencia modelljei. In: Bölcskei Andrea-N. Császi Ildikó (szerk.): Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. 369-379. p. Budapest.
• KEMPELEN Béla
  1937. Magyar zsidó családok. Budapest.
• KENDE Tamás
  1993. Lincselés előtt és után. In: Dimenziók 1993, 1-2. szám
• KOMORÓCZY Géza (szerk.)
  1994. Magyarországi zsidó hitközségek 1944. április. I. rész: adattár. Budapest.
• KUNT Gergely
  2006. Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből. In: Egyháztörténeti Szemle, 2006/1. szám.
• LÁZÁR Olga
  1987. Életem szörnyű naplója. Miskolc.
• PASZTERNÁK, Ráv Slomo
  1970. Miskolc és környéke mártírkönyve. Tel-Aviv.
• PELLE János
  1996. Az utolsó vérvádak. Budapest.
• PLANK Miklós
  1922. A Miskolczi Izraelita Nőegylet 75 éves története 1847-1922. Miskolc.
• SINGER M. – ROSENBERG M.
  1936. A miskolci Egyesült Izraelita Ipartársulat 100 éves történetének rövid ismertetése. Miskolc.
• SPIRA Salamon
  1929. A Miskolci Izraelita Hitközség. In: Halmay Béla – Leszih Andor (szerk.): Miskolc. 197-204. p. Budapest.
• STANDEISKY Éva
  - 1992. Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban. In: Századok, 1992/2. szám.
  - 2004. Elmismásolt antiszemitizmus, elhallgatott múlt. Az 1956-os miskolci lincselés. In: Élet és Irodalom, 2004. augusztus 20. 8-9. p.
• SZENDREI János
  1911. Miskolcz város története és egyetemes helyirata. IV. kötet. Miskolc.
• SZILÁGYI Sándor
  1988. Nevem 4504. Miskolc.
• UJVÁRI Péter
  1929. Magyar Zsidó Lexikon. Budapest.
• VARGA János
  1986. A miskolci népítélet, 1946. In: Medvetánc, 1986. 2-3. szám.