150 ÉVE SZÜLETETT ZICHY GYULA PÉCSI PÜSPÖK

Zichy Gyula 1871. november 7-én született a Fejér megyei Nagylángon gróf Zichy János és Maria Redern grófnő ötödik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalksburgi kollégiumában, a felsőbb évfolyamokat a székesfehérvári főgimnáziumban végezte. Kalksburgi mentora Velics László SJ volt. Teológiai tanulmányait szintén a jezsuitáknál, az innsbrucki egyetemen végezte el. Az innsbrucki teológián kívül a római Accademia dei Nobili Ecclesiastici növendékeként diplomáciát is tanult, itt 1897-ben végzett. Tanulmányútjai során megfordult Németországban, Olaszországban és Hollandiában. 1895. július 6-án, a család nagylángi kastélyának kápolnájában szentelte pappá Steiner Fülöp székesfehérvári püspök. 1896–97-ben Budakeszin működött mint káplán. Innét ismét Rómába került, ahol a Gregoriánum egyetemen 1901-ben teológiai doktorátust szerzett. Tanulmányai végeztével XIII. Leó maga mellé vette szolgálattevő kamarásként. Címében X. Pius pápa is megtartotta. Ferenc József 1902-ben a boldogságos Szűzről nevezett bulcsi címzetes apátságot adományozta neki, 1905. október 17-én pedig a pécsi egyházmegye püspökévé nevezte ki. 1905. december 21-én Prohászka Ottokárral és Balázs Lajossal együtt szentelte püspökké X. Pius pápa a Sixtusi-kápolnában dr. Várossy Gyula kinevezett kalocsai érsek és gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök segédkezésével. Pécsi bevonulására és székfoglalójára 1906. február 7-én, édesapja halála miatt, szerény külsőségek között került sor a pécsi székesegyházban.

Pécsi püspökségének két évtizede sikerek sorozatának is nevezhető: új templomokat, iskolákat és kollégiumokat épít, híres nevelő intézményeket alapít, nyomdát és napilapot működtet, alapítványokat hoz létre, majd jelentős mértékben segíti egy újabb rangos intézmény, a pozsonyi egyetem Pécsre telepítését. Az eredményekben minden bizonnyal része volt a korra jellemző gazdasági fejlődésnek, illetve a püspök jó kapcsolatainak is: testvére, Zichy János 1910 és 1913 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként támogatta elképzelései megvalósításában. Személye iránti elismerése jeléül IV. Károly 1917-ben titkos tanácsosává nevezte ki. A város hálájának beszédes jele, hogy Zichyt 1925. december 22-én Pécs díszpolgárává választották, 1926-ban pedig utcát neveztek el róla.

Működésében kiemelt helyet foglalt el a katolikus tanítás és nevelés ügye. A püspöki kar megbízásából – mindjárt székfoglalóját követően – védőelnöke lett a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének és a Katolikus Tanügyi Tanácsnak. Ezen minőségben két országos tanügyi kongresszust vezetett. Megalapította az Egyházmegyei Általános Tanítóegyesületet, mely az egyházmegye összes római katolikus tanítóját tömörítette. Az elemi iskolai tantermek és tanítói lakások építését segélyekkel valamint az egyházmegyei alapítványi pénztár és a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár által folyósított olcsó kölcsönökkel támogatta. Személyes vagyonából és püspöki javadalmaiból – akár anyagi kockázatok árán is – szívesen adományozott. Legfőbb alkotása a jezsuiták vezetésére bízott pécsi Pius-alapítványi Katolikus Főgimnázium és Internátus, melynek első osztálya 1912-ben kezdte meg működését. Az intézmény 1914-ben költözhetett be új épületébe, melynek építését Zichy nagy összegű alapítvánnyal támogatta. Nevét a Zichyt püspökké szentelő X. (Szent) Pius pápáról kapta. 

Püspöknádasdi kastélyának felajánlásával jött létre 1909-ben a Julianeum javító-nevelő intézet, melyet az Országos Katolikus Patronázs Egyesület működtetett. 1915-ben Dombóváron letelepítette az orsolyitákat, Palotabozsokon a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővéreket, anyagilag is támogatta a Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend pécsi leánygimnáziumának megnyitását, munkálkodásának eredménye a pécsi Emericanum középiskolai fiúinternátus.

Különös gondot fordított a katolikusok társadalmi jelenlétének előmozdítására. 1907-ben, a vidéki városok közül elsőként, Pécs adott otthont az Országos Katolikus Szövetség nagygyűlésének, mely Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök vezetésével megteremtette a Katolikus Sajtóegyesületet. Támogatta a keresztény szociális gondolat bázisán szerveződő egyesületeket, hogy a szociáldemokrata szerveződések befolyását ellensúlyozza. A keresztényszocialista eszme híveként támogatta a katolikus sajtót, ez az elkötelezettsége markáns kapitalizmus- és liberalizmus-kritikával párosult. Részvénytársasági alapon új nyomdát és könyvkereskedést létesített Dunántúl néven, mely 1911-től Dunántúl címen katolikus napilapot is kiadott. A napilap 1911. március 25. és 1944. november 26. között jelent meg.

A budapesti Újlaphoz 1907-től mellékletként kiadatta a keresztény szocialista irányultságú Pécsi Újlapot. A katolikus sajtó támogatására évente sajtóvasárnapot szervezett, a sajtóegyesületet anyagilag támogatta.

Papjai tudományos felkészültségének elmélyítése érdekében reorganizálta a hittudományi főiskolát, melynek vizsgáin többször maga elnökölt. A bécsi és budapesti egyetemi kurzusok mellett Rómába és Innsbruckba is rendszeresen küldött növendékeket. Papjaihoz az egyházmegyei püspöki körleveleken keresztül is rendszeresen szólt. Püspöksége alatt az egyházmegyében több új plébániát alapított, templomot építtetett. Plébániát alapított Lippón, Pécs-vasason, Mánfán, Tengelicen, Decsen és Dunaföldvár-Külvárosban. Püspöksége idején épült templom Pécs-Somogyon, Pócsán, Nagybudméron, Bodán, Kátolyon Pécsszabolcson, Barátúron, Bánfán, Mázán, Drávakeresztúron, Sellyén, Pécs-Vasason, Pécs-Gyárvárosban, Ófaluban, Nakon, Tabódon és Tengelicen. 

A plébániák számára 10 évenként kötelezően előírta missziók tartását. Kormányzása alatt alakultak meg többek között az Urak, az Úrinők, az Úri leányok Mária-kongregációi; a jogakadémiai, a főgimnáziumi, az állami főreáliskolai, a felsőbb leányiskolai, a Pius-gimnáziumi, a honvéd hadapródiskolai kongregációk; a Nővédő Egyesület, a Katolikus Anyák Köre, a Szociális Misszió Társulat szervezetei. 

Zichy püspökségének virágzó időszakát az első világháború törte ketté. Az ezt követő szerb megszállás és a trianoni békediktátum az egyházmegye további életét is meghatározta. Az 1918 novemberétől 1921. augusztus 22-ig tartó szerb megszállás az egyházmegyét kettészakította. Zichy a megszállt területen tartózkodott, elzárva Esztergomtól és az egyházmegyéje demarkációs vonalon túli, északi részétől is. A trianoni békeszerződés értelmében az egyházmegye Dráván túli és a Baranya-háromszögben lévő területei a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kerültek. Ez 28 plébániát érintett. Az elcsatolt terület Dél-Baranyai Apostoli Adminisztratúra néven a Diakovári püspökség fennhatósága alá került. 

A vesztes háborút követően Pozsonyból Pécsre költözött az Erzsébet Tudományegyetem. Mivel az intézmény arra kényszerült, hogy könyvtárát Pozsonyban hagyja, Zichy 1923-ban örökös használatra az egyetem rendelkezésére bocsátotta a püspöki könyvtár épületét, valamint nagy értékű, mintegy 30 000 kötetnyi könyvgyűjteményét, megteremtve ezzel a Pécsi Egyetemi Könyvtár alapját.

Politikai nézeteit tekintve a ’20-as években Zichy a legitimista püspökök csoportján belül – Mikes János szombathelyi és Hanauer István váci püspök mellett – a kimondottan aktív karlisták közé tartozott. Jórészt ennek következménye, hogy személye nem vált meghatározó tényezővé a püspöki kar két világháború közötti irányvonalának alakításában. Hivatalánál fogva tagja volt a főrendiháznak, majd a felsőháznak, 1929-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja lett.

1923. december 10-én XI. Pius – a pécsi püspökség megtartása mellett – a Várady L. Árpád halálát követően megüresedett kalocsai érsekség apostoli adminisztrátorává nevezte ki. Beiktatására 1924. január 27-én került sor a kalocsai főszékesegyházban. Zichy úgy került Kalocsára, hogy ez a kinevezés egy kínos konfliktus lezárása is volt egyben, mely a kormány és a Szentszék között a főkegyúri jog értelmezése, illetve annak a főpapi kinevezésekkel kapcsolatos alkalmazása miatt robbant ki. Róma jelöltje a megüresedett kalocsai érseki székre Zichy Gyula volt, míg a kormányé Prohászka Ottokár. Ugyanakkor az elhúzódó vita és személyes okok miatt – Zichy nem kívánta elhagyni Pécset – valójában egyik jelölt sem kívánkozott Kalocsára. A döntést végül a Szentszék a magyar kormány véleményétől függetlenül hozta meg. 1925. szeptember 5-én a Szentszék „fordított” az addigi helyzeten: XI. Pius pápa Zichy Gyulát kalocsai és bácsi érsekké és pécsi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Bizalma jeléül 1926. június 21-én a Szentszék a pápai trónálló püspökök címével és jogaival ruházta fel. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Zichy továbbra is mindkét egyházmegyével rendelkezett, a két javadalom és Zichy magánvagyona ekkorra már együttesen sem volt elég ahhoz, hogy a püspök nagyvonalú alapításait, megkezdett építkezéseit finanszírozni lehessen. A két egyházmegye egyidejű kormányzásának Virág Ferenc pécsi püspöki kinevezése vetett véget, melyre 1926 tavaszán került sor. Zichy Gyula kalocsai működése alatt sem szakadt el Pécstől, támogatta a jezsuiták templomépítését (1930), a pálos rend Pécsre települését (1934) is.

1939 októberében a püspöki kar a zsidótörvény által sújtott katolikusok védelmére létrehozott Szent Kereszt Egyesület vezetésével bízta meg. Ebben a minőségében már 1940 őszén – tehát még a harmadik zsidótörvény meghozatala előtt – memorandumban javasolta a püspöki karnak, hogy közös, ünnepélyes tiltakozó pásztorlevelet adjanak ki a zsidók jogfosztása ellen és e törvény(ek) embertelen végrehajtása miatt. Erre azonban csak halála után került sor. 1942. május 20-án hunyt el Kalocsán.

Dr. Csibi Norbert történész, jogász,

egyetemi adjunktus (PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszék)

Képjegyzék:

1. gr. Zichy Gyula portré (olajfestmény) = Pécsi Egyházmegye 

2. A fiatal gr. Zichy Gyula = Wikipédia = https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_Gyula#/media/F%C3%A1jl:Zichy_Gyula_p%C3%A9csi_p%C3%BCsp%C3%B6k_1905-45.JPG

3. gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök szentszéki kinevezése X. Pius pápától = Pécsi Egyházmegyei Levéltár

4. Jézus Szent Szíve Templom és a Piusz főgimnázium. BaML XV. 42b. 334.

5. A Dunántúl 1. számának 1. oldala. Arcanum adatbázis (Dunantul_1911_03_01_pages1-1 Letöltés: 2021. 11. 03.)

6. Gyárvárosi templom. BaML XV. 42b. 331.

7. Gr. Zichy Gyula [asztalnál] = Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái történeti és leíró ismertetés. Pécs, 1908. 164. p. képmelléklet

8. Millenniumi emlékérem (2009) - gr. Zichy Gyula (Pécsi Egyházmegye)

9. Gyászjelentés = OSZK - Pannon Digitális Egyesített Archívum - Gyászjelentések = https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/642428

Köszönjük Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár) segítségét az 1., 2., 3., 7. képek közlése kapcsán.