150 ÉVE SZÜLETETT BOLGÁR TIVADAR

Bolgár Tivadar Pécsett született 1872. 01. 10-én. A nemességüket a 16. századig visszavezető Hont megyei inámi Bolgár família leszármazottja. Édesapja, Bolgár Kálmán költözött Pécsre, s itt mint író, költő, publicista, valamint ügyvéd, elkötelezett közszereplő és közösségi ember szerzett magának ismertséget. Pécs első anyakönyvi felügyelője lett, később pedig Baranya vármegye tanfelügyelője. Fia, Tivadar, iskoláit a pécsi állami főreáliskolában, illetve Budapesten a királyi Kereskedelmi Akadémián végezte. Ezt követően az Általános Osztrák Légszesztársulat pécsi Légszeszgyárában, majd egy áruügynökségen volt kereskedelmi képviselő. Gyakornoki éveit a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank budapesti központjában töltötte, majd 1891-ben a pécsi Kölcsönös Segélyező Egyletnél volt alkalmazott, 1917-től pedig a pénzintézet igazgatója lett. 1910-ben, ezzel párhuzamosan a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank szolgálatába lépett, és 1916-tól a bank vezérigazgatója lett.

Színes közéleti személyiségként kiemelkedő volt a helyi sportvezetői és országos sportszerkesztői tevékenysége. Mielőtt sportújságírói babérokra tört volna, maga is elkötelezett kerékpárosként vett részt a régió amatőr versenyein (mint azt az alábbi Sport-világ részletben olvashatjuk, nem is szerepelt rosszul).

Nem sokkal később már a pécsi sportélet egyik irányítója Zsolnay Vilmos és Kiss József oldalán a Kerékpár Sport című országos lap szerkesztőjeként.

Zsolnay Vilmossal való együttműködésének és közéleti beágyazottságának jeleként 1932-ben ő méltathatta az egyik legjelentősebb pécsi iparost a Polgári Casinó Zsolnay-serlegünnepén.

Élenjárt az első világháborús hadisegélyezés megszervezésében. 1914 augusztusában Visy László és Nendtvich Andor őt kérték fel a pécsi segélybizottság pénztárosává. A háború egész ideje alatt a helyi lapokban írt buzdító felhívásai a hadbavonult pécsi polgárok családjai, az elesettek özvegyei és árvái, és a rokkantak segélyalapja javára több mint félmillió koronát eredményeztek. 1914 októberében először rendezett Európában világháborús hadikiállítást a Pécsi Nemzeti Kaszinó épületében (1914. október 19. – november 16.). Az eredetileg egyhetesre tervezett eseménynek, amelyet a nagy siker miatt meg kellett hosszabbítani, 9701 látogatója volt, s a tiszta bevétel 3204,53 koronára rúgott. Ezt az összeget jó részben a fronton harcoló magyar honvédség téli ruházatának a kiegészítésére fordították. A kiállításon, amelynek másik szervezője a pécsi festőakadémista, Gebauer Ernő volt, szerepeltek a háborús helyekről származó emléktárgyak, kiállítottak fel nem robbant srapnelt. Láthatták az érdeklődők Gebauer műveit a 8-as huszárok, a 19-es honvédek, a 69-es „közösök” vitéz tetteiről, csatahajóról és pilótáról, szerepelt Füschl (Forbát) Alfréd 52 eredeti rajza, volt háborús dioráma csatatéri jelenetekkel, ember nagyságú bábokkal kiegészítve, s voltak háborús újságok, például az ostromlott Przemysl városából, s kiállították a Bosnische Post különkiadását, amely a világon elsőként adott hírt a trónörököspár szarajevói meggyilkolásáról. A kiállítás közepén pedig az agg uralkodó, Ferencz József szobrát helyezték el, virágokkal körülvéve.

Nevéhez fűződik a városi mentőszolgálat létrehozása is. Érdemei közé sorolható a Mezőgazdasági Sörgyár és Malátagyár Rt. megalapítása (1908), de jelentős szerepe volt a Fűszerkereskedők Áruforgalmi Rt., a Pécsi Szőlősgazdák Rt. és a Szállítmányozási és Kereskedelmi Rt. alapításában is.

Sokszínű egyéniségének bizonyítéka, hogy zeneileg is képzett volt és kisebb zeneműveket, dalokat írt.

Szellemes, ferde tükröt tartva mutatja be Kepes Tibor és Zsadányi Oszkár a Pécsi családfák című kötetben Bolgár közéleti és publicista szerepvállalását:

„Ott van minden ünnepélyen, részt vesz minden társas ebéden, tagja valamennyi pécsi egyesületnek, talán még a Chevra Kadisának is. Mert Bolgár Tivadar népszerű ember. Ragyogó szónok, akinek a Hősök emlékünnepén mondott beszéde egyhangú tetszést ért el. Ugyanis csak Bolgárnak tetszett. Másnak nem. Viszont mégis tudunk egy embert Pécsett, aki fél vagyonát rááldozná, ha egyszer Bolgárt szónokolni hallaná. Csak az a baj, hogy az illető süket. Bolgár Tivadar egyébként szorgalmas cikkíró, cikkei kiválnak – terjedelmükkel. Ő a pécsi sajtó Nurmija, távíró. (Reméljük, a pécsi távírászok nem érzik magukat sértve.) Írásai értékesek. Egy ezer pengős váltót Bolgár aláírásával szívesebben leszámítolnak, mint Sásdi Sándoréval. Váltóaláírásnál hosszabb lélegzetű írásokat azonban mégis szívesebben olvasunk Sásditól. Bolgár Tivadarnál még egy jellemző tulajdonságot kell feljegyeznünk. Ez a szerénysége. Utálja a címeket. Ha valaki igazgató úrnak szólítja, ő ezt azonnal visszautasítja, mondván: – Hagyjuk a felesleges címeket, mondja csak egyszerűen vezérigazgató. Igen, ő már ilyen szerény ember. Egyszer az egész magyar kormány térden állva kérte, hogy fogadja el a kormányfőtanácsosi címet. – Nem kell – utasította vissza keményen Bolgár. Aztán felébredt.”

A második világháború szétszakította a családját, s 1945-ben, a személyében mindvégig képviselt polgári értékrendet térdre kényszerítő korszak küszöbén halt meg. Sírja a pécsi Központi temetőben található.

Vértesi Lázár levéltáros

Irodalom és források:

Kepes Tibor – Zsadányi Oszkár: Pécsi családfák. Pécs, 1933. 10–11.

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1922. 118.

Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula: Pécsi fejek. Pécs, 1928. o.n.

A pécsi kiadású Kerékpár-Sport c. újság 1899. ápr. 20-i száma és a Kerékpáros Hölgyek Lapja című melléklet (CSGYK, Helyismereti Gyűjtemény, Folyóirattár)

https://www.ujmuveszet.hu/2015/01/a-nagy-haboru/ (2022.01.03.)

Wéber Adrienn: A kerékpár megjelenése Baranyában és Pécsett. https://blog.csgyk.hu/2021/10/11/a-kerekpar-megjelenese-baranyaban-es-pecsett/ (2022.01.03.)

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/2-kotet-19FA/bolgar-inami-2950/ (2022.01.03.)

Pécsi Napló: A Polgári Casino Zsolnay-serlegünnepélye. 1932. 05. 11. 3.

Pécsi Ujság: Zene, művészet, irodalom. 1893. 12. 19. 3.

Sport-világ: Kerékpározás. 1895. 10. 6. 1.

Vasárnapi Ujság: Új zeneművek. 1894. 41. évf. 17. sz. 288.

Világosság: Deportáltak üzennek Németországból. 1945. 8. 24. 4.

BaML XV. 25. e) Cégjelzéses papírok.

Pécsi Harctéri Kiállítás fotóalbuma – MNL BaML szakkönyvtára.