Árvai Tünde: Cserkészlányok Pécsett c. előadásának forrásanyaga

Jelenlegi hely

1 / 6

Ez az újságcikk tekinthető az első híradásnak a pécsi leánycserkészetre vonatkozóan. Jelentőségét az adja, hogy csoport alakulásának körülményei mellett megismerhető belőle az avatóünnepély műsora és az első leánycserkészek névsora is.

(Forrás: Dunántúl 1928. március 31. 5. oldal)

A mecsekaljai leánykérést bemutató jelenet a 60. sz. cserkészcsapat és a 74. sz. Patócsi Zsófia cserkészlány csapat előadásában. Eddig az egyetlen ismert csoportkép a pécsi közösség tagjairól. Az 1928-as parádi díszszemlén készült, amely a pécsi csapat országos fórumon történő bemutatkozását jelentette.

(Forrás: Képes Pesti Hírlap 1928. május 9. címlap)

1928 májusában Magyarország adott otthon a Cserkészlány Világszövetség ötödik világgyűlésének. Ennek keretében grandiózus díszszemlére és csapatversenyekre került sor Budapesten és Parádon. A Világszövetség vezetői mellett természetesen a magyar vezetők és főméltóságok is képviseltették magukat. A pécsi csoport tagjai a tésztagyúró versenyen jeleskedtek.

(Forrás: Képes Pesti Hírlap 1928. (50. évf., 106. szám) 1928. május 10. 2-3. oldal)

Gárdos Erzsébet Wilhelmine (Mimi) pécsi cserkészleány egyenruhában az 1930-as években. Egy hozzátartozó jóvoltából ismerjük ezt a képet. Az ábrázolt lány nem kerül említésre egyik rendelkezésre álló írott forrásban sem, de jobb mellén látható a Patócsi Zsófia cserkészcsapat 74-es száma. A képnek köszönhetően tudjuk, hogy milyen volt a pécsi cserkészlányok egyenruhája (barna kalap, halványabb barna ing, zöld nyakkendő). Az ing jobb oldala azt árulja el, hogy az illető „honnan van”, a bal azt, hogy „mit tud”. Kalapján ott a cserkészjelvény. Jobb melle felett a Hungária melljelvény. Bal oldalon rendszerint az évvirágokat és a képesítési jelvényeket hordták.

(Forrás: Árvai Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből. Pécsi Mozaik 5. Pécs, 2016. 109. oldal 44. kép)

A cserkészleány mozgalom fővédnökei József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony mezőkövesdi népviseletben. A korszak minden jelentős ifjúsági mozgalma nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a legmagasabb körökből való támogatottságát demonstrálja a védnökök megválasztásával, sajtóorgánumaik hatékonyan járultak hozzá a patrónusok kultuszának építéséhez.

(Forrás: Cserkészleányok Lapja III/1. szám 1932. január címlap)

A fiúk és lányok cserkészmozgalmában közös volt a 10 cserkésztörvény. Saját lapjaik időről-időre készítettek illusztrációkat az egyes pontokhoz kapcsolódóan. Geőcze Anna amellett rendszeresen publikált a Cserkészleányok Lapjában, számos rajzzal járult hozzá annak képi világához.

(Forrás: Cserkészleányok Lapja XII/10. sz. 1941. október címlap)