Forrás előttem regény utánam – Jókai Mór és az ihlet

Jelenlegi hely

1 / 16

Jókai Mór neve mindannyiunk számára, aki Magyarországon született vagy tanult mond valamit. Ha más regényét esetleg nem is ismernénk, a Kőszívű ember fiai biztosan szembejött velünk a kötelező olvasmányok listáján. Kár lenne itt meghúzni a Jókai által írt olvasmányok lajstromát, hiszen termékeny íróként számtalan különböző tematikájú regényt alkotott. A jelen kamarakiállítás olyan forrásokat jelenít meg, amely valamelyik művét megihlették vagy annak történetéhez kapcsolódnak, ezzel felkeltve az érdeklődést szerzeményei iránt és bemutatva azt, hogy történelem és szépirodalom olykor kéz a kézben járnak egymással. A tárlaton láthatunk pár, főszereplőnkről szóló, szépen kidolgozott díszalbumot, amely demonstrálja, hogy Jókai a kortársait és az őt követő generációkat is jócskán megihlette…

A kamarakiállítással Jókai Mór születésének 200. évfordulójára emlékezünk.

Jókai album. Képek, adatok, okmányok Jókai Mór életéből.
Írta Londesz Elek és mások. Budapest: Pesti Napló, 1910 körül.

A Pesti Napló előfizetőinek készült album (1910) egyrészt Jókai Mórról emlékező írásokat közöl (a szerzők között például Krúdy Gyula), továbbá Jókai által készített rajzok, róla készült fotók, Jókaihoz és családjához kapcsolódó épületek és tárgyak másolatait tartalmazza.

Jókai Mór: Gróf Benyovszky Móricz életrajza, saját emlékiratai és útleírásai. Képekkel, térképekkel, autographokkal stb.
Budapest: Ráth Mór, 1888–1891.

Jókai Mór Benyovszky Móric után kapott keresztneve miatt még gyerekkorában elhatározta, hogy író lesz és regényt ír majd híres földijéről. Ígéretét csak idősebb korában váltotta valóra, 1888-1991 között készítette el Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai című munkáját.

Eötvös Károly: A Jókay-nemzetség.
Budapest: Révai, 1906.

Eötvös Károly (1842–1916) politikus, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje volt. A Jókay-nemzetség című mű Jókai Mór (1825-1904) halála után, 1906-ban jelent meg. Eötvös a nagy író felmenőinek történetére fókuszál, Jókai Mór születéséről a mű 259. lapján, a kötet végén olvasunk.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora.
Budapest: Révai Testvérek – Országos Jubileumi Bizottság, 1910.

A szintén népszerű író, Mikszáth Kálmán (1847–1910) a ""Jókai Mór élete és kora"" című életrajzban magára Jókaira koncentrál, és az olvasmányos műben a keresztelőtől a halálig és temetésig mondja el Jókai életét.

Jókai Erdélyben. A legnagyobb magyar regényíró születésének századik forduló évében.
Összeállította Tabéry Géza – Incze Ernő. Oradea: Sonnenfeld Adolf Rt. Grafikai Műintézet, 1925.

Jókai Erdélyhez való kapcsolódásában szerepet játszottak családi kötelékei (feleségének, Laborfalvi Rózának rokonai éltek Háromszéken), az 1848-as nemzedék erdélyi nagyjaihoz fűződő barátsága és erdélyi utazásai. 1853 május elején látogatta meg először Erdélyt, majd többször járt még itt. Érdeklődése Erdély iránt elbeszéléseinek, regényeinek témáiban is megmutatkozik.
A könyv előzéklapján Balogh István Jókai először pillantja meg Erdélyt című pasztellképe látható.

Vasárnapi Ujság [Újság].
Felelős szerkesztő Pákh Albert. Főmunkatárs Jókai Mór. Pest: Landerer és Heckenast, 1858. Ötödik évi folyam.

Jókai Mór visszaemlékezése szerint a Vasárnapi Ujság alapításának ötlete Heckenast Gusztávé volt: „Csináljunk egy olcsó néplapot, képekkel illusztráltat.” A képes, ismeretterjesztő hetilap 1854–1921 között jelent meg, Jókai indulásától kezdve főmunkatársa és eszmei irányítója volt.
A Vasárnapi Ujságban More patrio címmel folytatásokban jelentek meg Jókai erdélyi „regényes kóborlásairól” írt visszaemlékezései.

Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Egykoru képek, okiratok, eredeti kézírások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok, kiáltványok, művészi emlékek. Ezer képpel.
Szerk. Jókai Mór – Bródy Sándor – Rákosi Viktor. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet, 1898.

"... Kerestük a szabadságot, mint egyedül boldogító hitvallást a földön. És megtaláltuk. ... " - Írja Jókai Mór a mű élén álló Előhangban. Az album 1000 korabeli kép, okirat, kézírás, ereklye, nyomtatvány, kiáltvány másolatát közli - 1000 dokumentum és azok adatgazdag leírása tárja szemünk elé a forradalmat és a szabadságharcot. Az album 1898-ban, 50 évvel a nevezetes események után jelent meg.

Ráby Mátyás német nyelven irt Historische Geschichte című füzete, amelye bemutatja feljelentési ügyét, sk. fogalmazásával „kálváriáját”.
Jelzet: HU-MNL-OL-A 39-1791-3770

Szentendreiek kérvénye Ráby szabadon bocsátáséért
Jelzet: HU-MNL-OL-C 59-III.-1785-Com. Pesth-No. 5-pos-48-107

Ráby Mátyás személyleírása
A második oldalon olvasható a magyar nyelvű személyleírása.
Jelzet: MNL-PVL- IV.2.-2223/1786.

Vers Rózsa Sándorról
Rózsa Sándor amnesztiát kapott Kossuthtól, és 150 fős szabadcsapatot szervezhetett szegénylegényekből. Lőfegyvert kaptak felszerelésként. A vers romantikus leírása annak, hogyan kel ez a csapat és (egyébként rettegett) vezére a szabadság ügyének védelmére.
Jelzet: HU-MNL-OL-R 32 - No. 2066 (13.doboz)

Ausztria és a szomszédos országok rajzos térképe (nyomtatvány)
Jelzet: MNL-OL-R 52-I-1-No. 53

Jókai Mór levele Klapka Györgyhöz
1849. március 30.
Jelzet: MNL-OL-H 147-7-6

Kossuth Lajos levele az Országos Honvédelmi Bizotmánynak a tápióbicskei csatáról, benne a párviadal, amiről Jókai a Baradlay-Palvicz összecsapást mintázta A kőszívű ember fiaiban.
Jelzet: MNL-OL-H 2-1849-5339

Görgei Artúr jelentése a budai vár bevételéről
1849. május 21.
Jelzet: MNL-OL-H 2-1849-7308