A magyar településfejlődés középkori sajátságaként alakultak ki a mezővárosok, és az 1876. évi közigazgatási reform során e helységek városokká vagy községekké alakultak át.

A városiasodás e fokán a középkori és koraújkori faluközösség jelentős önigazgatási jogokat nyert el földesurával vagy földesuraival szemben, mint például szabad bíróválasztás, földesúri szolgáltatások készpénzben történő megváltása stb. A községek az önkormányzatiság e szűk keretei között is gyors fejlődésre voltak képesek, és idővel esélyük nyílt a szabad királyi városi rang elnyerésére (pl. a Sopron megyei Ruszt 1681-ben vagy a Bács- Bodrog megyei Szabadka 1779-ben).

A történelmi Pest megyében több tucat település érte el az önkormányzatiságnak ezt a fokát, amelyek közül az alábbi hat emelkedett ki: Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Ráckeve, Szentendre és Vác. E városok közül mindmáig egyedül Kecskemét emelkedett megyei jogra még 1876-ban, amikor törvényhatósági jogú várossá nyilvánították.

 

Az alábbi virtuális kiállítás a mai Pest megye területén fekvő, nagy múltú mezővárosok iratanyagát mutatja be. A fentebbi felsorolásból kimarad tehát Kecskemét, a mai Bács-Kiskun megye székhelye, valamint Vác városa, mivel e püspöki székhely iratait Vác Város Levéltára őrzi. Ugyanakkor nem hagyhatjuk ki az 1876-ban Pest megyéhez csatolt Kiskunlacháza mezőváros írott örökségének bemutatását, amelyik az egyik leggazdagabb mezővárosi iratanyagot hagyta az utókorra.