Az irodai titkár szakos diákok nyári gyakorlatának egyik állomása volt a levéltár, ahol közel 4 órás program keretében megismerhették a Magyar Nemzeti Levéltár szolnoki tagintézményének történetét, feladatait, gyűjteményének érdekesebb darabjait, valamint a levéltár kapcsolódását a megyei iratképzőkhöz és egy klasszikus ügyfeles megkeresés menetét, majd az állandó papír- és írástörténeti kiállításunkban mélyíthették el a korai és jelenkori íráshordozókkal kapcsolatos ismereteiket.

17.00 órakor nyílik „Bővülő történelem” című, a levéltár magánszemélyek iratajándékozásait bemutató vándorkiállítása, amelyet a Tiszazugi Földrajzi Múzeum saját gyűjteményének darabjaival kiegészítve mutat be a látogatóknak.

Czinege Lajos 1924. március 24-én Karcagon született. Szegényparaszt családból származott, a hat elemi befejezése után kovácssegéd képesítést szerzett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és részt vállalt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) karcagi csoportjának megalakításában. 1947. májusában az MKP karcagi városi bizottságának propagandistája, 1948. februárjában a városi pártbizottság titkára lett. Kéthónapos pártiskola elvégzése után 1948.

A korábban az Államigazgatási Kollégium ünnepi ülésén is bemutatott „Három példaértékű főszolgabíró járásaink történetében” című előadását ezúttal a járások ötéves fennállásának évfordulója alkalmából hallgathatták meg a járási hivatal dolgozói. A rendezvényt Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő és Dr. Berkó Attila, a kormányhivatal főigazgatója egyaránt megtisztelte jelenlétével.

Az életükben először levéltárban járó, érdeklődő gyermekeknek Csönge Attila levéltár-igazgató mutatta be a levéltárosok munkáját, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára raktárát és féltve őrzött kincseinek legérdekesebb darabjait.

Az iratajándék legszebb darabja Ilyés János édesapja, Id. Ilyés János nagyméretű, színezett fényképe, mely az első világháborús katonatisztet kitüntetéseivel – Károly-csapatkereszt, német Vaskereszt, bronz, kisezüst és nagyezüst vitézségi érem, sebesülési érmék – örökítette meg.