1735-ben rodostói száműzetésében elhunyt II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A magyar szabadságharc folytatásának gondolata mégsem szűnt meg: a kortársak (és így a bécsi udvar is) fia, Rákóczi József vezetésével újabb felkelés kitörését félték vagy várták. Ettől tartva 1738-ban névtelen feljelentés alapján erdélyi protestáns nemeseket vettek őrizetbe, azzal vádolva őket, hogy összejátszanak a Törökországban szervezkedőkkel. Lázár János gróf a nála talált „állitólag scytha betűvel” írt irományok miatt is gyanússá vált.

A 2015. áprilisban, majd májusban pusztított nepáli földrengés kapcsán az 1763-ban bekövetkezett, 6,3 erősségű magyarországi földrengésről emlékezünk meg, amely mind a mai napig a legerősebb földmozgásnak számít hazánkban.

1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel a Jugoszláviához közel eső településekről az Államvédelmi Hatóság emberei – a rendőrség tagjainak közreműködésével – korra, nemre és egészségi állapotra való tekintet nélkül közel 2000 főt hurcoltak el. Teljes, a kitelepítésükre felkészületlen családokat – és adott esetben a családnál éppen ott tartózkodó egyéneket – kényszerítettek (félelmet keltve és meglehetős brutalitással) ingatlanjaik és ingóságaik java részének hátrahagyására.

1899. június 16-án Pauler Gyula levéltári főigazgató értesítette Széll Kálmán miniszterelnököt, belügyminisztert arról, hogy Pecz Samu építészt felkérte az országos levéltár új épületének megtervezésére. Pauler a levéltári épületre vonatkozó legfontosabb szempontok és adatok mellett beküldte az első vázlatokat is.