Az idegenforgalom tizenkilencedik század derekán megindult fejlődése a huszadik század elejére, miként másutt, Magyarországon is elvezetett az utasforgalom nemzetgazdasági, politikai előnyeinek felismeréséhez. Ugyanakkor hazánk a trianoni békeszerződés következtében nemzetközi vonzerejű természeti értékei jelentős részét elveszítve ellenséges államok gyűrűjében találta magát. 

Az első világháborút követően nem csak Európa térképe módosult, számos egyéb tényező az idegenforgalom átalakulásához vezetett. Megváltoztak az igénybe vett közlekedési eszközök az utazási szokások, a bevett útirányok. A motorizáció fejlődésével a korábban heteken át ugyanott időző vendégek mellett megjelentek azok az utasok, akik kihasználva az autó, repülőgép nyújtotta lehetőségeket, kötetlenebb útvonalakon, megrövidült tartozódás mellett minél több helyre kívántak eljutni.

Az új utazási formák nem kerülték el a magyar illetékesek figyelmét. 1931-ben megnyílt például a korszerű Bécs-Budapest autóút, de sikeres erőfeszítések történtek a légiközlekedés fejlesztése érdekében is. Olyan a repülést és persze az országot népszerűsítő programok kerültek megszervezésre, mint a balatoni nemzetközi sporthét keretében, 1936-ban megrendezett nemzetközi repülő csillagtúra és találkozó.

Az eseményt a Magyar Athletikai Club Motorsport-, Repülő- és Yacht- Osztálya hívta életre. A csillagtúrán részt vevő pilótáknak lehetőségük nyílt gépeik és mindenekelőtt önmaguk képességeit, teljesítményét próbára tenni, más versenyzőkkel összemérni. Az erőpróba 1936. szeptember 4-én reggel 7-kor indult, első etapja aznap 18 órakor zárult, ekkor minden résztvevő köteles volt leszállni. A pilóták útvonaluk – természetesen a vonatkozó előírásoknak megfelelően – szabadon választhatták meg azzal a megkötéssel, hogy ugyanazt a repülőteret nem lehetett többször érinteni. A fel és leszállások időpontját a hely megjelölésével az illető repülőtéri hatóság közreműködésével egy e célra készített útellenőrzési lapon kellett feltüntetni. A résztvevőknek a következő napon 15-17 óra között kellett a Siófok-balatonkiliti repülőtérre megérkezniük.

A repülős csillagtúra meghívója és tervezett útvonala. 
Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Külügyminisztérium – Bécsi követség (K 81) - 1936 - 1 - 1439.

A pilóták és gépeik teljesítményét a rendezőség meghatározott pontszámítási rendszer szerint értékelte. A légvonalban megtett távolság mellett figyelembe vették a repülőgép súlyát, teljesítményét, a gépek korszerűségét. Jutalompontot ért például a behúzható futószerkezet, a repülés közben állítható légcsavar, a zárt pilóta és utas ülés, a pilótaülésből elindítható motor, a fékezhető kerekek. Büntetőpont járt viszont a megengedettnél korábbi és későbbi érkezésért. A győztes természetesen a legnagyobb pontszámot elérő versenyző lett. Az összes pilóta, aki a siófok balatonkiliti repülőtérre beérkezett megkapta a Nemzetközi Sporthét a Balatonon emlékplakettjét. A sportvetélkedővel párhuzamosan repülőtalálkozóra is sor került. Ennek célja ugyancsak a nemzetközi repülőbarátság ápolása, másrészt a magyar tenger és a balatoni sporthét propagálása voltak.