címereslevél

A feldolgozás diplomatikai, címertani, paleográfiai és latin (néhány esetben német) nyelvi ismereteket kívánt. Célunk az volt, hogy az oklevelek digitális másolatának közreadása mellett a kutatókat az oklevél alapvető tulajdonságainak és adatainak közlésével is segítsük a kutatásban.

Magyarország történetében fontos szerepet játszott a nemesség: bizonyos összefüggések nem érthetőek társadalmuk ismerete nélkül. A nemesi léttel kapcsolatos számtalan irattípus közül mindig különleges érdeklődés övezte a címeresleveleket. Az MNL 2011 óta fejlesztett címereslevél-adatbázisa először 2012-ben lett a nyilvánosság számára is elérhető, ekkor még csak az Országos Levéltár Hazai címereslevelek és nemesi iratok (HU-MNL-OL-R 64) c. gyűjteményének eredeti armálisai kerültek bele.

Az Arany család eredeti, hiteles címeres nemesleveléről van szó, amelyet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630–1648) 1634. május 10-én adományozott Toldy György jobbágyainak, nagyfalusi Arany Jánosnak és Ferencnek. Ebben a fejedelem Erdély és Magyarország hozzá kapcsolt részeinek nemesei közé emelte és címerviselési joggal ruházta fel az adományosokat, s ezt az örökérvényűnek szánt adományt a fejedelmen kívül Kovacsóczy István erdélyi kancellár (1622–1634) is saját kezű aláírásával hitelesítette.

A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei között megbecsült kincsként őrizzük V. László magyar király oklevelét, amelyben a Hunyadi család ősi címerét, a csőrében gyűrűt tartó hollót – melyet az oklevél szerint Magyarország korábbi uralkodóinak adományaként használt a család – kibővíti.

A kiállítás azt mutatta be, hogyan jelent meg a ló mint a magyar kultúra hagyományosan fontos része a történeti dokumentumoknak egy speciális válfaján: a címeresleveleken. A húsz tablót számláló, eredetileg francia nyelvű feliratokkal ellátott anyag egy Rabatban, a Marokkói Királyságban a magyar nagykövet által szervezett rendezvény keretében bemutatott kiállításra készült, amelynek lebontását követően levéltárunk visszakapta a címerképeket.

A zutori Szabó címereslevelet, mely a millenniumi kiállításon is szerepelt, 1896-ban még „talán egyetlen”-ként említi Varjú Elemér. Ma három eredetiben fennmaradt címereslevelet ismer a szakirodalom, melyeket Izabella királyné adományozott. Mindhárom a Magyar Országos Levéltár őrizetében van: máramarosi Szigethy Literatus Pálé 1545. szeptember 19-én kelt Gyaluban, somosdi Székely Balázsé 1547. május 14-én kelt Gyulafehérváron, zutori Szabó Lukácsé 1548. március 14-én kelt Gyaluban. Ez utóbbit kölcsönözzük hamarosan Lengyelországba.