Ötödik találkozónkat egy kevéssé ismert témában tartjuk meg. Hungarikakutatás régóta zajlik, mégsem teljesen közismert a kutatók között az anyag sokszínűsége és értékessége. Milyen határon túli kutatási lehetőségei vannak az e téma iránt érdeklődőknek? Hogyan lehet ezeket a forrásokat jól felhasználni? Mire kell figyelni a hungarikapályázatok benyújtásánál?
A 19. század közepétől az ipari forradalom a fegyvergyártásban is hatalmas fejlődést indított el, elsősorban a lőfegyverek, a pisztolyok, puskák és géppuskák terén. Blogbejegyzésünkkel célunk ráirányítani a figyelmet az MNL OL Gazdasági Levéltári Főosztálya irataira, melyek között kézi (gyalogsági) fegyverekkel kapcsolatos dokumentáció és fényképanyag is található.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 5. blogtalálkozóját egy kevéssé ismert témáról, a hungarikakutatásról rendezi meg december 6-án a CO:OP (Community as Opportunity, The creative archives’ and users’ network) projekt keretében.
Kim Bogook jelenleg a Sungkyunkwan EgyetemKelet-Ázsiai Tanulmányok Akadémiáján kutató professzorként dolgozik, évek óta jár a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába kutatni. Magyarországra először a szöuli olimpián elért eredményeink miatt figyelt fel, majd érdeklődése egészen a Hankuki Egyetem Magyar Tanszékéig vezette útját.
A levéltárra gondolva középkori iratok, régi korok dokumentumai jutnak eszünkbe a térképek, tervek sokasága mellett. Azonban nem csak ilyen jellegű dokumentumok találhatók a díszes épület rejtett raktárainak polcain. A fényképállomány feltárása érdekében indult útjára 2016-ban az a projekt, melynek eredményeiről most beszámolunk.
A székelyek és a székely írás eredetével kapcsolatosan több elgondolás van. A székelyek török népektől való származásának alátámasztására az egyik döntő érv eddig a korábban rovásírásnak nevezett székely írás volt. Most azonban kiderült, hogy a székely írást a Kárpát-medencében, az angolszász–ír papoktól még Árpád honfoglalása előtt vették át az egykori Avar Kaganátus nyugati határát védő, a Karoling-korban is ott élő székelyek. A Valóságban megjelent tanulmány rövid összefoglalója következik.
Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre. Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijessze meg az érdeklődőket – a képekhez esetenként érdekes családi történet is tartozik!