Buda és külvárosainak áttekintő rajza - 1784

 A magyar kormányszervek a török hódítás miatt 1541 óta Bécsben, illetőleg Pozsonyban működtek. A széttagoltság és a török veszély megszűnte után 1784-ben rendelte el II. József, hogy az országos hatáskörű hivatalok (a Helytartótanács, a Magyar Kamara, a magyar főhadparancsnokság, a Királyi Curia) költözzenek át Budára.

A hivatalok és a megnövekedett létszámú népesség részére épületeket, házakat, lakásokat kellett biztosítani, amelyeket az Erődítési Igazgatóság fennhatósága alá tartozó erődítési telkeken, valamint a Várhegyet övező külvárosok lakatlan, almafákkal borított területein kívántak felépíteni. A budai városi tanácsnak és a katonai parancsnokságnak Bécsbe kellett felküldenie a Vár és a külvárosok (Krisztinaváros, Víziváros, Rácváros) helyszínrajzát.

A tervrajzon pirossal jelölték az erődítési építményeket, a polgári igazgatáshoz tartozó épületeket, halvány pirossal a már szétosztott házakat, míg sárga színűre festették a még kiosztható telkek helyét. A számozott házhelyeket az építkezésre vállalkozók között osztották el: főnemesek (pl. Brunszvik, Sztáray, Zsigray) mellett macedón, rác és örmény kereskedők is szerepelnek a listán.

C 44 – Helytartótanácsi Levéltár – Magyar Királyi Helytartótanács – Departamentum politicum comitatuum
1784.  F. 114. No. 4.