Jelenlegi hely

Veszprém vármegye kincsestára 35. – Volt egyszer…Pillanatok a Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) 20 éves történetéből

Tóth Ágnes igazgatóhelyettes, főlevéltáros

2024.04.24.

A rendszerváltás után született generációk számára már nem mond semmit „A három tavasz ünnepe” szlogen. Azok számára azonban, akik a szocialista korszakban koptatták az iskolapadokat, minden bizonnyal számtalan emléket idéz fel. Most egy rövid időutazás során bepillantást nyerhetünk abba, hogy a Kádár-korszak idején milyen ünnepeket soroltak a nemzeti ünnepek közé és hogyan ünnepelték meg azokat szüleink, nagyszüleink.

A nemzeti emlékezetben mindig fontos helye volt az 1848-as forradalom napjának. 1951-től minisztertanácsi rendelettel újra munkanappá nyilvánították március 15-ét. Vélhetően kicsit sok volt a tavaszi ünnep az új rendszerben: március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4-e[1], Magyarország „felszabadítása” - és március 9-e, Rákosi Mátyás születésnapja. 1956 után érthető módon a hatalom tartott attól, hogy az emberek az 1848-as forradalom emlékét ünnepelve az utcára vonuljanak. 1957. március 15-ére az októberi események folytatását várók, remélők, tervezők új jelszót tűztek a zászlójukra, ez volt a MUK (Márciusban Újra Kezdjük). A szerveződésről a Kádár kormány besúgó hálózatán keresztül természetesen értesült és igyekezett az ünneplést minél szűkebb keretek közé szorítani. Emellett igyekezett a számára fontos ünnepeket is a nemzeti emlékezet részévé tenni és azokat minél jobban népszerűsíteni. Így született meg a Forradalmi Ifjúsági Napok gondolata. A Kádár-rendszer propaganda gépezete a FIN keretében igyekezett összekapcsolni a három tavaszi forradalom emlékezetét.

A Forradalmi Ifjúsági Napok vagy „Három tavasz ünnepe” a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) által szervezett tavaszi ünnepségsorozat elnevezése volt. 1967 márciusában ünnepeltek először ebben a formában, hogy aztán hagyománnyá válva egészen 1987-ig minden évben megtartsák azt.

A Kádár-korszak ellentmondásosan viszonyult március 15. megünnepléséhez, annak hazafias tartalma, valamint a 48-as és 56-os forradalmak gondolati érintkezési pontjai miatt. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya 1966 januárjában azzal a javaslattal állt elő, hogy a következő évben szervezzék meg a Forradalmi Ifjúság Hete nevet viselő programsorozatot. Ők a 48-as forradalom és a Tanácsköztársaság kikiáltásának napját szerették volna összekapcsolni egy rendezvény keretében. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1967-ben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját, ez jó indokot adott a kezdeményezésnek. A KISZ Titkársága támogatta a felvetést. Ők a javaslatot még továbbgondolták azzal, hogy április 4-ét is kössék össze a márciusi ünnepekkel, így együtt emlékezzenek meg a három évfordulóról.

Ma ifjúsági nagygyűlés lesz az SZMT székházban – Megemlékezések megyeszerte –Ünnepélyes KISZ-es fogadalomtétel – Tíz nap a KISZ-ért – hirdette a Veszprémi Napló szalagcíme 1967. március 14-én.

Forradalmi Ifjúsági Napok programismertetője (Napló,1967)

Megyeszerte március 14-én ünnepi műsorral egybekötött ifjúsági nagygyűléseket tartottak.

Veszprémben Rostási József, a Veszprém Megyei KISZ Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, amiben a múlt forradalmi eseményeinek felidézése mellett beszélt a korszak fiataljainak céljairól és feladatairól is.

[…] a bontakozó tavaszt soha senkinek nem sikerült megállítania. Az 1848-as és az 1919-es tavasz eleji napsugár roppant erejű társadalmi viharral érkezett. […] büszkék vagyunk arra, hogy Veszprém megye ifjúmunkásai az elsők között hozták létre 1957-ben a KISZ szervezetet. […] Büszkén valljuk magunkat a márciusi ifjak és a Kommunista ifjúmunkás mozgalom örököseinek. [2]

Ünnepélyes megnyitó 1967. március 15-én (Napló,1967)

Március 15-én a megye városaiban megkoszorúzták a diákok a 48-as emlékműveket. Ajkán március 21-én diák ifjúsági napot rendeztek sportversenyekkel, műsoros klubdélutánnal és diákbállal. Keszthelyen szintén diáknappal ünnepeltek, majd az este bállal zárult. Ezen a napon nyitották meg a “Tízéves a KISZ” kiállításukat is. Pápán Jókai Mór és Geisler Eta szobrát avatták fel a Közgazdasági Technikumban, április 4-én pedig “Forradalmi Ifjúság” címmel megyei fotókiállítást nyitottak meg. Várpalotán néptáncfesztivált szerveztek a megye fiataljai számára.

Beszámoló a Várpalotai néptáncfesztiválról. (Napló,1967)

Veszprémben ünnepi műsoros délutánt tartottak és sportversenyt rendeztek a helyi középiskolásoknak.

Nem maradhattak ki a KISZ szervezetek kistestvérei, az úttörők sem. Ők is csatlakoztak “Tíz nap a KISZ-ért” elnevezésű akciójukkal, aminek égisze alatt közös programokat szerveztek a testvér KISZ szervezeteikkel.

A programok között mindenütt a legfontosabb esemény a KISZ-be újonnan belépők eskütétele volt. Veszprémben 1967. március 23-án, a város napján tartották a rendezvényt a Vöröshadsereg (ma Óváros) téren, ahol 750 diák és 250 ifjúgárdista tett esküt egyszerre. Az eskütételen képviseltette magát a néphadsereg és a Komszomol[3] is egy-egy szakasszal.

KISZ tagok ünnepélyes fogadalomtétele Veszprémben (Napló,1967)

1969-ben a FIN ismét nagy hírverést kapott, mivel ebben az évben ünnepelték a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját. A kormány ebből az alkalomból 1969-ben március 21-ét munkaszüneti nappá nyilvánította. A KISZ Központi Bizottsága “Hősök nyomában” címmel országos vetélkedőt hirdetett. A döntőbe bejutott 7 csapat között ott volt a Veszprém megyei tanács KISZ csapata is, akik éppen csak lecsúsztak a dobogóról a negyedik helyet megszerezve. Az országos döntőt közvetítette a Magyar Televízió is.

Ebben az évben a FIN nyitórendezvényét március 15-én Pápán tartották. “[…] A márciusi ifjaknak, a Tanácsköztársaság hőseinek, a felszabadító szovjet katonáknak állít emléket ifjúságunk a Forradalmi Ifjúsági Napokkal.”[4]- fogalmazta meg ünnepi beszédében Rostási József megyei KISZ titkár.

Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitása Pápán 1969 márciusában (Napló,1969)

Március 18-án Devecseren, a Meggyes erdőben felavatták R. Kiss Lenke 1919-es Emlékművét, amit az itt kivégzett 23 kommunista emlékére állítottak.[5]

Koszorúzás és Emlékműavatás a devecseri Meggyes erdőben (1969). MNL-VeML-XV.13.e Péterfay Endre fotógyűjteménye

Március 19-én a Veszprém Megyei Tanács ünnepi tanácsülést hívott össze a Petőfi Színházba, ahol többek között képviseltették magukat a megyei és városi pártszervezetek, a megyei és városi tanács, a honvédség, a rendőrség és a KISZ. Meghívást kaptak a munkásmozgalom veteránjai és természetesen a szovjet elvtársak is. Az ülést Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém Megyei Pártbizottság akkori első titkára nyitotta meg az elmaradhatatlan kommunista szólamokkal:

“A magyar munkásmozgalom és népünk történelmének egyik legkiemelkedőbb időszaka kezdődött 1919. március 21-én […] 50 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi ragyogása, 133 napra teljes sugárzással rávetítette fényét a magyar szabadság hajnalára is.”[6]

Pap János beszéde az ünnepi tanácsülésen. MNL- VeML- XXIII. 1.a 21. kötet Veszprém Megyei Tanács jegyzőkönyve

Bodogán János, a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ünnepi beszédében felidézte az 1919-es megyei eseményeket, kiemelve Pápa város szerepét a történésekben.

[…] Az akkori Veszprém vármegye a feudális nagybirtoknak és a klerikális reakciónak régi hagyományokkal bíró erős bástyája volt. - Az akkori elmaradott kis megye ma az ország egyik jelentős ipari megyéjévé vált. Veszprém város az akkori püspöki székhely ma a haladó műszaki tudomány fellegvára lett.”[7]- összegezte röviden az azóta eltelt idő változásait a szocialista rendszer ideológiai nézőpontjából.

Március 21-én megyeszerte köszöntötték a munkásmozgalom veteránjait. A jubileumi rendezvényt Veszprémben este 8 órakor tűzijáték zárta, amit a Kálvária dombról lőttek ki.

Veszprémi Napló cikkei a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából (Napló,1969)

Április 4-én Magyarország “felszabadulásának” napja mellett rendszerint megemlékeztek a harcok során elesett szovjet katonákról is. 1985-ben a 40. évforduló megünneplésére készült az ország. Ebben az évben tartották az utolsó katonai díszszemlét is Budapesten. A Veszprém Megyei Pártbizottság meghívására a testvérmegyék küldöttségei is részt vettek a megemlékezésen. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Halle megyéből, a szovjetek képviselői Kurszk megyéből érkeztek. Bulgáriát Haszkovo küldöttsége képviselte. A megyei ünnepségek már április 3-án elkezdődtek. Pápán megkoszorúzták az elesett szovjet katonák sírjait, majd a Várkertben található Felszabadulási emlékműre helyezték el a megemlékezés koszorúit. A rendezvényen részt vettek Halle megye küldöttei is. A szovjet elvtársak Ajkára látogattak el és a koszorúzás mellett több üzemet is megtekintettek. A Bakony szívébe, Zircre a bolgár vendégek kirándultak, ahol a helyi közgyűjtemények megtekintését követően megkoszorúzták a Rákóczi téri szovjet hősi emlékművet. Balatonfüreden a “Három forradalmi tavasz” szoborkompozíciót avatták fel.

Emlékmű - Három forradalmi tavasz. Forrás: SzoborLap.hu

Veszprémben, április 3-án a Münnich Ferenc téren (ma Szent Imre tér) ünnepélyes keretek között tett KISZ-es esküt a mintegy 1000 fiatal. Április 4-én a szokásos koszorúzási ünnepségre került sor a Vöröshadsereg (ma Óváros) téren.

Április 4-i koszorúzás és ünnepség Veszprémben. MNL-VeML-XV.81.a-VK08029

Április 4-i koszorúzás és ünnepség Veszprémben. MNL-VeML-XV.81.a-VK08033

Április 4-i koszorúzás és ünnepség Veszprémben. MNL-VeML-XV.81.a-VK08038

Április 4-i koszorúzás és ünnepség Veszprémben. MNL-VeML-XV.81.a-VK08039

A Bakonyi Múzeum új kiállítással készült erre az évfordulóra Veszprém megye felszabadulása és fejlődése címmel. Április 4-én a Vegyipari Egyetem aulájában tartották az ünnepi nagygyűlést, ahol visszatekintettek az elmúlt negyven év történéseire és eredményeire.

40 év képekben. Veszprémi Napló képes melléklete (Napló,1985)

1987-ben utolsó alkalommal ünnepelték így együtt ezt a három „forradalmi” tavaszt. A rendszerváltás után a három tavaszi ünnepből csak egyet vitt tovább a nemzeti emlékezet, ez pedig méltán az 1848-as forradalom emlékét őrző március 15-e.

Levéltári források

MNL-VeML-XV.81.a Veszprémi Kaleidoszkóp

MNL-VeML-XV.13.e 3. doboz Péterfay Endre fotógyűjteménye. Negatívok.

MNL-VeML-XXIII.1.a 21. kötet Veszprém Megyei Tanács jegyzőkönyve 1969.

Felhasznált irodalom

Napló 1967 = Napló. 23. évfolyam, 62. szám. 1967. március 14.

https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1967_03/?pg=78&layout=s