Március 15.
Az 1848. március 15-ei pesti forradalomra emlékezve tesszük közzé Tolna vármegye március 21-én, Szekszárdon megtartott kisgyűlésének jegyzőkönyvét.
A polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség eszméi a reformkor évtizedeinek magyar közéletében központi helyet foglaltak el. Jóllehet a többéves kihagyással összehívott rendi országgyűléseken születtek fontos, előremutató törvények, például a jobbágytelken élő, azaz legszegényebb nemesek számára állami adófizetést elrendelő törvény elfogadása az 1832-1836-os diétán, vagy 1844-ben a magyar nyelv államnyelvvé tétele, azonban a legtöbb fontos probléma megoldatlan maradt. Ezeket 12 pontba foglalva a forradalom vezéralakjai március 15-én Landerer és Heckenast nyomdájában nyomtatták ki.
Az Európán 1848 tavaszán végig söprő forradalmi hullám, nem utolsó sorban a bécsi majd a pesti forradalom hatására pár nap leforgása alatt jelentős eredmények születtek. Az események híre csak néhány nap késéssel jutott el megyénkbe. A szekszárdi megyeházán március 21-én összegyűlő nemesek és tisztviselők a történelmi pillanat nagyságának tudatában arról határoztak, hogy a megye lakosságát szolgabírók, községi elöljárók és lelkészek közreműködésével tájékoztatni kell a pozsonyi országgyűlésen elfogadott és az ország polgári átalakulása szempontjából mérföldkőnek számító vívmányok, azaz a közteherviselés és az úrbéri terhek eltörlésének elfogadásáról, azaz a jobbágyság felszabadításáról. A közgyűlési bejegyzésben az átalakulás békés úton való megélésére, elfogadására szólították a fel a megye lakosait, valamint örömmel értesítettek arról, hogy ennek véghezvitelére V. Ferdinánd gróf Batthyány Lajos elnökletével független magyar kormány alakításához járult hozzá.
A pesti forradalom eredményeit 31 cikkelyben összegző, V. Ferdinánd által április 11-én szentesített ún. áprilisi törvények Magyarországot rendi államból alkotmányos monarchiává alakították. A békés úton kivívott átalakulás eufóriáját azonban nem élvezhette sokáig az ország. Néhány hónap elteltével, 1848 nyarán a bécsi udvar a vívmányokat megtestesítő törvények visszavonására szólította fel az időközben lezajlott népképviseleti választások után összeült képviselőházat, majd miután ez nem történt meg, Jellasics horvát bán, császári hadvezér támadására reagálva önvédelmi háborúként megindult az 1849-es világosi fegyverletételig tartó, véres megtorlással, kivégzésekkel, hosszú évekig tartó bebörtönzésekkel záruló, mégis a magyarság dicső múltjának narratívájához tartozó szabadságharc.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Tolna vármegyei eseményeihez kapcsolódó virtuális kiállításunk az alábbi linken érhető el:
Forrás: MNL TVL IV.1.a. Tolna vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve 1848. március 21.
Készítette: Maul-Link Dóra főlevéltáros
Új hozzászólás