A visegrádi Patkó villa fénykora és hanyatlása - Az ünnepelt színésznő rejtekhelye

„Itt a természet játszik, s mi vagyunk a nézők”

                                                                                                                                   /Gobbi Hilda/

A korabeli elbeszélések szerint Gobbi Hilda és Temessy Hédi (más írások szerint Tolnay Klári) egy vidéki fellépés alkalmával a hegyoldalban megpihenve gyönyörködtek a kilátásban, amikor a hegyet birtokló pásztor megkérdezte a művésznőt, hogy nem szeretné-e megvenni a hegyoldalt, mire erre ő egy  igennel válaszolt. Erre mondta azt Temessy Hédi: „Tudod Hilda, hogy vettél egy hegyet”? Az adásvételt a napjainkban már pizzériaként működő Gondűző nevű kocsmában bonyolították le. A színészi fizetés azonban kevésnek bizonyult a villa felépítésére, ezért a színésznő inkább felparcelláztatta a földterületet és telkeket adott el belőlük, többek között Kerekes János zeneszerzőnek, Eszterházy Ilona és Fónay Márta színésznőknek vagy éppen a legendás színészóriás Darvas Ivánnak.

Levéltárunk őrzi az építésre vonatkozó írásos dokumentumokat, melyben megtalálható Gobbi Hilda kérvénye a Visegrádi Községi Tanácshoz. A művésznő az építési engedélyt végül 1965. április 28-án kapta meg a Szentendrei Járási Tanács VB. Építési és Közlekedési Csoportjától.

Gobbi Hilda színművésznő kérelme a Visegrádi Tanácshoz

A villa főként társadalmi munkában épült, a színésznő kérésére az akkori hadseregparancsnok Czinege Lajos katonákat is küldött, hogy segítsenek be a munkálatokba. Az építkezéshez használt kövek egy része a visegrádi kőbányából származik, ahonnan muraközi lovak szállították le csillével az uszályhoz. A lovak patkói emiatt gyorsan elkoptak és a művésznő kérésére a kovács összegyűjtötte őket, amiket a későbbiekben díszítésként használt fel a nagykapun, a kiskapun és a ház különböző részein is, innen ered a Patkó Villa elnevezés.  Bárhol járt az országban, ellátogatott a helyi kovácshoz, ahonnan mindig patkóval tért vissza imádott villájához, gyarapítva ezzel patkógyűjteményét.

A színésznő levéltárunkban őrzött építési engedélye

Gobbi Hilda kötődése köztudottan hatalmas volt a Nemzeti Színházhoz. Az 1965-ben, a metróépítés miatt felrobbantott Blaha Lujza téren lévő Nemzetiből a színésznő nagy mennyiségű anyagot szállíttatott a Dunakanyarba. Több oszlopfő, ablak, ajtó, köztük Major Tamás irodájának, valamint Jászai Mari és Bajor Gizi öltözőjének ajtaja is beépítésre került a villában. Major Tamás és Gobbi Hilda kapcsolata közel sem volt felhőtlen, egyszer a színésznő úgy összeveszett vele, hogy rácsapta az igazgatói irodájának ajtaját és azt ordította: „klozetajtót fogok csináltatni az irodád ajtajából.” A Patkó villa a művészvilág és a társasági élet központja lett, számtalan színészkollégája ellátogatott ide, pihenni, feltöltődni, kikapcsolódni. A fennmaradt vendégkönyv, a régi fényképek és újságcikkek mai napig őrzik a művésznő villájának sokszínű életét. 

A "Patkó" villaként elhíresült épület tervrajza 

Gobbi Hilda rajongott a Dunakanyar szépségeiért, szabadideje nagyrészét és a nyarakat is szívesen itt töltötte, szeretett kiülni a villa teraszára egy cigaretta és egy pohár konyak társaságában, ahonnan pazar kilátásban gyönyörködött. Levéltárunkban a tervdokumentáción kívül megtalálható még Gobbi Hilda saját kezűleg írt kérelme a Visegrádi Tanácshoz, mely szerint a szentgyörgypusztai nyaralója négy helyrajzi számát, két helyrajzi számra kívánja átalakíttatni. Leírja, hogy tudomása szerint a telken lévő épület nagyobb az engedélyezettnél, de reméli, hogy ez ellen nem emelnek kifogást, mivel a ház színháztörténeti emlékké válik, mert őrzi a lebontott Nemzeti Színház egyes elemeit és saját ereklyéit.

Balogh Erzsi és Temessy Hédi színésznőkkel

Kép forrása: Fortepan 

Gobbi Hilda kérelme a szentgyörgypusztai nyaraló ügyében

„Végrendeletemben „Patkó” nevű nyaralómat a Nemzeti Színház alkotóházául ajánlottam föl, anyaga zömében a régi Nemzetiből származik – és biztos vagyok benne, hogy az odatévedők a szúette gerendákból megérzik a hivatásunk hallhatatlanságát.” A színésznő 1988-ban hunyt el. Végakaratát nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A jobb sorsra érdemes alkotóház, a színésznő halálát követően jelentős változásokon ment keresztül. Először a Pesti Magyar Színház tulajdonába került, majd 2002-ben átakarták adni az újonnan épült Nemzeti Színháznak, az Intézmény azonban nem tartott rá igényt.  2010-ben Őze Áron a Magyar Színház akkori igazgatója újra megnyitotta az épületet a társulat tagjai előtt, 2013-ban pedig, Gobbi Hilda születésének századik évfordulója alkalmából a nézőközönség számára is látogatható lett. 2015-ben a vezetőség úgy döntött, hogy bezárja az épületet, mivel a villa fűtése és karbantartása jelentős anyagi ráfordításba került. 2017-ben a színház indítványozta, hogy a Nemzeti Színház vegye át a villa működtetését, annak jobb költségvetésére hivatkozva. Sajnos a villa 2018-ban a Nemzeti Vagyonkezelő kezelésébe került és azóta zárva tart.

A Patkó villa 2013. augusztusában
Kép forrása: Wikipedia 

A végén álljon itt egy idézet Gobbi Hilda életrajzi könyvéből, ami kétségtelenül a Patkó villára is igaz lehet: „A legijesztőbb, ha elérkezik az a kor, amikor már nincs tanú. Elmentek, elvitték a korszakok, homály fed bizonyos eseményeket, amelyeket már soha senkitől sem kérdezhetünk meg. Persze kis emberek kis eseményeit, de azok életéből tevődik össze a nagy, az egész.”

Sajnálatos, hogy ezt az egykoron szép villát teljesen elhanyagolják, hagyják elveszni, halála óta zárva tartják, nem maradhat meg az utókor számára úgy, ahogyan azt a színésznő remélte: „Ráhagyta ő az államra ezt a csodás, szép villát, de az nemigen becsülte Gobbi Hilda vagyonát. Alkotótábornak hagyta, még sincs benne alkotás, zárt kapukkal ott haldoklik, mint nemzeti csalódás.” Végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, az Imperial nevű versenyló patkóját és a lerombolt Nemzeti Színház egyik tégladarabját helyezték. Síremléke a Farkasréti temető alsó kis művészparcellában (22/1) található.

Írta: Pogányné Samu Éva

Forrás:

HU-MNL PML XXIII. 882. d. Visegrád Községi Tanács iratai 844/1964., 513/1965., 1223/1972.

www.poet.hu - versek

Felhasznált irodalom:

Gobbi Hilda: Közben. Budapest, 1984.

Pest Megyei Hírlap, 1974. augusztus 28. 200. szám „Itt a természet beszél”

Népszabadság, 2013. június 26. 147. szám „Méterszám a szerencse”