Százhetvenöt éve született Czirer Elek, Pécs város tiszti főorvosa, az első városi meteorológiai állomás létrehozója

SZÁZHETVENÖT ÉVE SZÜLETETT CZIRER ELEK, PÉCS VÁROS TISZTI FŐORVOSA, AZ ELSŐ VÁROSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS LÉTREHOZÓJA

Czirer Elek 1849. január 21-én született Pécsett. Családja az 1770-es években Styriából (Ausztria) került a városba. 1838-ban magyar nemességet kaptak. Czirer Elek nagyapja, Czirer Antal (1775–1846) Baranya vármegye tiszti főorvosa volt. Apja, Czirer József (1825–1905) ügyvéd, vármegyei tisztviselő, aki 1847-ben vette feleségül Horváth Paulinát (1828–1861), s házasságukból hét gyermek született: Elek; Ákos (1851–1892) ügyvéd, országgyűlési képviselő; József (1853–1912) pécsi vállalkozó; Lajos (1855–1895) cs. és kir. sorhajóhadnagy, majd konzul Bulgáriában; László (1857–1882) cs. és kir. tengerészeti hadapród; Edmund Jenő (1858-?) és Marianna (1861–1862). A megemlékezésünkben tárgyalt Czirer Elek 1879-ben vette feleségül Cseh Stefániát (1958–1915), s házasságukból két gyermek született, Ede (1880) és Marianna (1883).

Czirer Elek középiskolai tanulmányait a kalocsai érseki főgimnáziumban végezte 1860 és 1868 között. Minden bizonnyal atyai nagyapja példája által vezérelve az orvosi pályát választotta: a bécsi tudományegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1874-ben kapta kézhez. Hosszabb ideig a nagyhírű bécsi belgyógyásznak, Duschek professzornak volt az asszisztense. 1875-ben visszatért szülővárosába, ahol kezdetben magánorvosként praktizált, de szaktudására Pécs városa is igényt tartott: 1875 decemberében tiszteletbeli kórházi főorvossá nevezték ki, és mint „orvos-sebésztudor, szemész- és szülészmester” a város orvosi személyzetének tagja lett. Ekkor a családban hagyományos közszolgálati pályára került, de felmenőivel ellentétben nem a vármegye, hanem a város szolgálatába lépett. 1878. július 1-jén lett pécsi kerületi orvos, 1880-ban pedig tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezték ki.

Czirer Elek városi kerületi orvos Pécs város tanácsához intézett levele (1878. szeptember 23.)

1885-től a városi árvaház orvosi, 1885 és 1908 között a pécsi ciszterci főgimnázium iskolaorvosi teendőit is ellátta. 1892-ben megválasztották Pécs város tiszti főorvosának, hivatalát 1916-ig, haláláig betöltötte. Tiszti főorvosként többek között felügyelt a lakóhelyek és épületek egészségügyi állapotára, járványügyi intézkedéseket tett, gondoskodott a himlőoltás elvégzéséről, felügyelte az élelmiszerek minőségét, ellenőrizte a gyógyszertárak működését, közreműködött a honvédújoncozás lebonyolításában, megvizsgálta a letelepedő személyek orvosi és egészségügyi iratait, orvosrendőri vizsgálatokat teljesített, működéséről pedig időszaki jelentéseket készített a városi tanács illetve a belügyminisztérium részére.

Czirer Elek tiszti főorvos 1892. november havi jelentése Pécs város közegészségügyi állapotáról

Czirer Elek közel negyedszázados tiszti főorvosi tevékenysége során sokat tett a város közegészségügyi viszonyainak javításáért. Lenkei Lajos visszaemlékezéseiben úgy jellemezte őt, mint a „lelkiismeretes kötelességteljesítés mintaképe”, de a korabeli sajtó szerint is „hosszú időkön át az egyik legkeresettebb orvos volt Pécsett”. Az 1910-ben megalakuló Országos Orvosszövetség Pécsi Fiókjának elnöke lett.

Czirer Elek orvosi működése mellett igen jelentős tevékenységet fejtett ki a meteorológia területén is. A rendszeres meteorológiai megfigyelések 1871-ben indultak meg Pécsett, amikor az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet – az önálló magyar meteorológiai hálózat megszervezésének részeként – Pécsbányatelepen állított föl megfigyelőállomást. Habár Pécsbányatelep közigazgatásilag Pécs városához tartozott, attól mintegy 4-5 kilométerre helyezkedett el, és térszíni viszonyai eltértek a városétól, ezért felmerült annak igénye, hogy Pécs belterületén is létesítsenek egy mérőállomást. 1898-ban Czirer Elek előterjesztéssel fordult Pécs városához, melyben egy városi megfigyelőállomás létrehozását javasolta. A város támogatta a kezdeményezést, és finanszírozta a szükséges technika megvásárlását, a beruházás megvalósításában pedig az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet nyújtott segítséget.

Az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet árajánlata (1898. április 28.)

Czirer a meteorológiai állomást saját, Apáca utca 14. számú házának kertjében állította fel, és – mint a meteorológiai intézet munkatársa – maga felügyelte annak működését. Az 1898. június 1-jével üzembe helyezett megfigyelőállomás első mérési eredményeiről a Pécsi Napló is beszámolt, hamarosan pedig naponta közölték a megfigyeléseket.

A Pécsi Napló tudósítása 1898. június 7-én

Czirer orvosi és meteorológiai tevékenysége a Reakció című pécsi élclap szerkesztőit is megihlette, akik „orvosi vizsgálatba”, máskor pedig „időjárás-jelentésbe” csomagolva reflektáltak a város mindennapi életére.

A Reakció című élclap cikkei 1912-ből

Czirer Elek egyébként különösen érdeklődött a földrengés-megfigyelések iránt, ezért az állomást földrengésjelző műszerekkel is felszerelte, ezen felül pedig zivatarjelzőt is üzemeltetett. Az állomást 1916-ig, haláláig működtette. Műszerei halála után az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet múzeumába kerültek. Meteorológiai írásai, észlelései az Időjárás című lapban, valamint a meteorológiai intézet évkönyveiben jelentek meg.

Czirer Elek 1916. augusztus 16-án hunyt el Pécsett. A Nendtvich Andor polgármester által kiadott gyászjelentésben ez olvasható: „Városunk közönsége a megboldogultban több évtizedes működésével legteljesebb elismerést kiérdemelt főtisztviselőjét, s a városi tisztikar a legjobb kartársát gyászolja.” Október 18-án helyezték örök nyugalomra a pécsi központi temetőben.

Gyánti István főlevéltáros

Szakirodalom

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1922.

Nagy Imre Gábor: Négy nemzedéken át Baranya vármegye szolgálatában. In: Pilkhoffer Mónika – Wéber Adrienn (szerk.): Pécs-Baranya évszázadai 1. Pécs, CSGYK – PTA, 2022. 122.

Réthly Antal: Dr. Czirer Elek. Az Időjárás, 1916. (20. évf.) 10. sz. 49–51.

Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. Budapest, OMSZ, 2004. 29.

Simor Ferenc: Pécs 80 éves homogén hőmérsékleti középértékei. Időjárás, 1952. (56. évf.) 9–10. sz. 265–266.

Sajtó

Pécsi Napló, 1898. június 7. 7.

Reakció, 1912. január 28. 2.; 1912. február 25. 4.

Források

MNL BaVL IV.1406.b. Pécs Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 10660/1878.

MNL BaVL IV.1406.b. Pécs Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 6004/1898.

MNL BaVL IV.1402. Pécs Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. 358/1892.